NyÃlik az elsÅ‘ fine dining kÃnai étterem a Pilvax közben, ennek ürügyén javaslok néhány bor-étel párosÃtást, jó játék.
â– Olyan, hogy kÃnai konyha, nincs. Az európányi, 9,6 millió km2-es birodalomban nyolc eltérÅ‘, országnyi gasztrorégió van; pincér, jöjjön, fiam, kérek egy európai levest. IdÅ‘ben és térben végtelen kiterjedésű, hihetetlenül kreatÃv, ezenfelül falánk és érzéki kultúra ez, mely önmagával kapcsolatban megjegyzi, hogy a sárkány és a repülÅ‘gép kivételével mindent megeszik, ami repül, illetve a fapad kivételével mindent, aminek négy lába van, kivéve még a zongorát, aminek három.
A jó kÃnai étterem arról ismerszik meg, hogy tele van kÃnaival, és hogy nem azt az étkezési keményÃtÅ‘vel sűrÃtett junk foodot látod az étlapon, mint némely kifÅ‘zdékben. Amit a magyar világ kÃnai étterem cÃmszó alatt ismer, annak nagy része gagyi. A pesti kÃnai étkezdék-éttermek zöme a szecsuani és a kantoni konyha lebutÃtott változata, tisztelet a kivételnek. Mert vannak persze igazi mesterek és becsületes, kiváló műhelyek, de az uralkodó stÃlust a hozzánk fÅ‘leg a népi KÃnából (tehát nem a szigetekrÅ‘l) érkezett populáció képviselÅ‘i által meghonosÃtott sémák jellemzik. A legtöbb kÃnai kifÅ‘zdében és étteremben nagyjából ugyanazt az étlapot látod: tavaszi tekercs, ez kantoni geműze például, sült zöldség, savanyú-csÃpÅ‘s leves, sertéshús (csirke-, marha-, kacsahús) szecsuani módra, esetleg illatos-omlós változatban, étkezési keményÃtÅ‘vel nyakon öntött jobb-rosszabb cuccok, zöldséges rizs, pirÃtott tÃ...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/48 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg elÅ‘fizetési azonosÃtóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!