Németország: A Müncheni Egyetem IFO gazdaságkutató intézetének üzleti környezetre vonatkozó indexe 104,7-re emelkedett novemberben októberről. Az index a vállalkozók jelenlegi hangulatát méri a jelenlegi gazdasági és üzleti környezettel kapcsolatban. A pozitív változás meglepte az elemzőket, akik a hónapra 102,37-es értékre számítottak. A pozitív hangulatváltozást még jobb képben tünteti fel, hogy az ország GDP-je 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, és 1,2 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez nagyrészt az emelkedő egyéni és állami fogyasztás emelkedése járult hozzá, valamint a pozitív külkereskedelmi mérleg. Habár ez a növekedés igen halovány, mégis elhessegette a negatív várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy Németország recesszióba lép majd a harmadik negyedévben, illetve az üzleti hangulat pozitív változása reményt adhat a további növekedésre.

Európa: Vitor Constancio, az Európai Központi Bank (ECB) alelnöke a héten egy londoni konferencián megerősítette, hogy készek államkötény vásárlásra a következő év első felében, amennyiben a jelenlegi mennyiségi lazítás (Quantitative Easing - QE) nem hozza a megfelelő eredményeket. Ehhez mindenképpen tőkeemelésre lesz szükségük, mely majd elérheti akár az 1 trillió eurót. Jelenleg az ECB nem vásárol állampapírokat, csak fedezett kötvényeket, illetve eszköz alapú értékpapírokat, melyek mind a piaci szereplőknél landoltak - vállalatok, magánszemélyek bankok. Az állampapír vásárlás ellen azonban nem csak Németország és Ausztria tiltakozik, hanem EU-s alaptörvénybe is ütközik, mely megtiltja az ECB-nek, hogy államokat finanszírozzon. A defláció veszélye és a stagnálás azonban talán még fenyegetőbb, mint az alaptörvény megsértése.

OPEC: az olajexportáló liga tagországai (OPEC - Organization of the Petroleum Exporting Countries) bécsi központjukban tartott találkozón a kartell olajkibocsátásának szinten tartásáról döntöttek. Az idén június óta tartó meredek olajárcsökkenés miatt a világ országainak nagy része jobban járt (a csökkenő termelési és szállítási költségek miatt). Azonban a többi olajtermelő, viszont a "klubba" nem tartozó országok (például Nagy-Britannia és Norvégia), de még Oroszország is (aki kitermelt földgázának árát az olajárhoz rögzíti) erősen megsínylették az alacsony árakat. A csökkenő ártendenciának próbál meg gátat szabni az OPEC a kitermelés szintjének rögzítéséről, illetve a későbbiekben a kitermelés mértékének csökkentésével újra szeretnék emelni az olaj árát, melyre a kisebb olajtartalékokkal rendelkező, és így a magasabb árban érdekelt tagországoknak nagy szükségük lenne (mint amilyen a nehéz gazdasági helyzetben lévő Irán vagy Venezuela). Az olajárat azonban nem lehet túl magasra emelni az USA által kitermelt palagáz miatt. Az új gázkitermelési módszereknek köszönhetően olcsóbban földfelszínre hozható nyersanyag egyértelműen nagy kihívója lesz majd az OPEC és a többi ország által kitermelt olajnak a világpiacon a közeljövőben.