A nemzetközi civil szervezet az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) felmérését bemutató jelentésében hangsúlyozta, hogy a mutató alapján kialakuló rangsor végén álló országokban radikális korrupcióellenes intézkedésekre van szükség. A rangsor elején álló országoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy "ne exportáljanak korrupciós gyakorlatokat alulfejlett országokba" - emelték ki.

A CPI a vesztegetésnek a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 100 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet az idei, 20. CPI-vizsgálatban 175 országot állított rangsorba.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első Dánia 92 ponttal, a második Új-Zéland 91 ponttal, a harmadik Finnország 89 ponttal, a negyedik Svédország 87 ponttal, az ötödik Norvégia 86 ponttal. A TI vizsgálata alapján ezekben az államokban a leginkább megfelelő a közhatalmat gyakorlók magatartásának szabályozása és a hozzáférés a közérdekű információkhoz.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Dél-Szudán (15 pont), Afganisztán (12 pont), Szudán (11 pont), Észak-Korea (8 pont) és Szomália (8 pont) tartozik.

A vizsgált országok több mint kétharmada 50-nél nagyobb pontszámot ért el. A legnagyobb mértékben Elefántcsontpart és Egyiptom eredménye javult. A legnagyobb mértékben két nagy feltörekvő gazdaságban, Törökországban és Kínában, valamint Angolában, Malawiban és Ruandában romlott a helyzet az egy évvel korábbihoz képest.

Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

Az EU egészét tekintve Magyarország a 21. helyen áll, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és kelet-európai országok körét tekintve pedig a középmezőnyhöz tartozik. Magyarországnál jobb helyezést ért el Észtország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Lettország, és rosszabb helyezést ért el Csehország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária és Románia.
A TI jelentésében kiemelte, hogy a korrupt állami tisztségviselők a megvesztegetés révén szerzett pénzt off-shore cégek segítségével biztos helyre menekítik és büntetlenek maradnak, ezért a rangsor elején álló országoknak többet kell tenniük a pénzmosás megakadályozásáért és a korrupciót elleplező titkos cégek működése ellen.

A szervezet 2014-es felmérése kimutatta, hogy hátráltatja a gazdasági növekedést és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet, ha "állami vezetők és magas beosztású tisztségviselők a hatalmukkal visszaélve saját javukra használnak fel közpénzeket" - idézték a közleményben José Ugazt, a szervezet elnökét, aki hozzátette, hogy a kormányzat legmagasabb szintjeit érintő korrupció nemcsak ellehetetleníti az alapvető emberi jogok gyakorlását a legszegényebb rétegekben, hanem gondokat és instabilitást okoz a kormányzat, az államigazgatás egészében.

A gyorsan növekedő gazdaságokban, ahol "a kormányok elutasítják az átláthatóságot és megtűrik a korrupciót, kialakul a büntetlenség kultúrája, amelyben virágzik a korrupció" - hangsúlyozta José Ugaz.