Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz 2004-ban csatlakozó Litvánia január 1-jén lép be az euróövezetbe. Ennek megfelelően a most először euróban számolt költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésre épül, a költségvetési hiányt pedig a bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százalékában határozta meg a pénzügyminisztérium. A költségvetést 79 képviselő szavazta meg, 33 ellenezte, 23-an pedig tartózkodtak.

A szomszédos Oroszország agresszív politikája miatt nyugtalan balti köztársaság egyik kiemelt célja a védelmi képességek erősítése, ezért egyharmaddal emelte a katonai célokra fordítható összeg nagyságát. A nemzeti védelmi kiadások így a GDP 1,1 százalékát emésztik fel, de ez még mindig messze áll a NATO által elvárt 2 százaléktól. A védelmi minisztériumot éveken át alulfinanszírozták. Az Ukrajnában végrehajtott orosz műveletek megerősítették a védelmi kiadások növelésének támogatottságát - jelentette ki Juozas Olekas védelmi miniszter. A Krím félsziget annektálása és a Kelet-Ukrajnában végrehajtott orosz műveletek félelmet váltottak ki a hárommilliós lélekszámú Litvániában, ahol még élénk a fél évszázados szovjet korszak emléke. Algirdas Butkevicius litván miniszterelnök igyekezett kisebbíteni az európai élelmiszeripari termékeket sújtó orosz szankciók gazdasági hatását. "A feszült geopolitikai helyzet dacára azt tudom mondani, hogy nem lesz válság" - jelentette ki Butkevicius a parlamentben.