A vezérigazgató rámutatott: népszerűbb lett a Balaton a horgászok körében azóta, hogy egy évvel ezelőtt teljesen leállították a halászatot. A társaság horgászjegy-eladásból származó bevétele 30 millió forinttal nőtt a korábbi évhez képest. A halgazdálkodás költségeinek 80-85 százalékát az engedélyeket vásárló horgászok fedezik, ezért is fontos, hogy az ő érdekeiket szolgálja a balatoni halállomány - hangsúlyozta Szári Zsolt.

Beszámolt arról, hogy jövőre némileg módosul a balatoni horgászrend. A nemes halak, vagyis a méretkorlátozással védett halfajok esetében bevezetik a száz darabos fogási kvótát.

A horgásznaplók tanúsága szerint ez a pecások csekély hányadát érinti. Egy másik változtatással a gyerekeknek kívánnak kedvezni. A gyerekjeggyel horgászók már nemcsak úszós-készséggel, hanem bármilyen más - akár fenekezős vagy pergetős - módszerrel is pecázhatnak, és kifogásukkor megtarthatnak méretkorlátozással védett halakat is.

A jövőben nagyobb teret biztosítanak a modern, vagyis a bojlis pontyhorgászatnak, vitorlásról horgászni pedig csak általános területi engedély birtokában lehet, vagyis megszűnik a part közeli kedvezmény. A társaság terveiben szerepel a halutánpótlás minőségi és mennyiségi átalakítása is több őshonos halfaj, köztük ragadozó halak telepítésével. Ennek jegyében az idén először már telepítettek egy tonnányi harcsát, amire a 2010-es harcsapusztulás miatt volt szükség.

A becslések szerint mintegy 3 ezer tonnányi, az őshonos halfajokat kiszorító busa él még a Balatonban, amelynek szelektív halászata is megszűnt. Szári Zsolt beszámolója szerint pontos felmérést fognak készíteni a tó busaállományáról. A feltételezések szerint ez a betelepített halfaj nem tud szaporodni a tóban, így a felbukkanó fiatal egyedek a befolyókon keresztül kerülhettek halastavakból a Balatonba. A probléma megoldásáért hamarosan jogszabályi szinten fogják tiltani a vízgyűjtő terülten a busa és amur ivadékok nevelését - mondta a vezérigazgató. Hozzátette, ettől azt remélik, hogy a Balatonban nem kívánatos halfaj a jövőben halászat nélkül is fokozatosan eltűnik a tóból.

A balatoni halgazdálkodási társaságnak jelenleg mindössze 40 hektárnyi tógazdaság van a tulajdonában, és tízszer ekkora területen gazdálkodik, haszonkölcsönbe véve állami halastavakat. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a kormányzat képviselőivel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a társaság tartós vagyonkezelésbe kaphasson több, a Balaton vízgyűjtőterületén lévő tavat, ezzel biztosítva a lakosság és a vendéglátók hallal való ellátását.