A Dalai láma a korábbi Nobel-békedíjasok számára szervezett találkozó miatt érkezett Rómába. A rendezvény eredeti helyszíne Dél-Afrika volt, de a programot áthelyezték, miután az afrikai ország elutasította a láma vízumkérelmét.

Az 1959-es tibeti felkelés leverését követően a Dalai lámának el kellett menekülnie a kínai katonák elől Indiába. A láma most egyfajta középutat támogat Kínával szemben, amelyben Tibet autonómiával, de nem függetlenséggel rendelkezne az országon belül. A kínai kormányzat viszont szeparatistának írja le őt és dühösen reagál, ha külföldi vezetőkkel találkozik.

A vatikáni szóvivő szerint a pápa „nagy tiszteletben tartja" a lámát, viszont „nyilvánvaló okok" miatt nem találkozhat vele. Ennek az oka a Kínával való kapcsolatok fejlődésének a biztosítása a tudósítók beszámolói alapján.




„A láma csalódott, hogy nem látogathatja meg Őszentségét, a pápát, de nem szeretne semmilyen kellemetlenséget okozni" - nyilatkozta a tibeti vezető szóvivője válaszul arra, hogy a pápa egyik Nobel-békedíjassal sem kívánt találkozni.

Elemzők szerint a Vatikán és Kína harcban állnak egymással a kínai katolikus egyház feletti kontroll ügyében. A vita tárgyát az képezi, hogy melyik fél rendelkezzen a végső szó jogával a püspökök kinevezése során.