- A magyar kormány szinte teljes európai elszigeteltségbe manőverezte magát, így most több egykori fideszes külügyi vezető is azt szorgalmazza, hogy a közép-európai, elsősorban a lengyel kapcsolatokat állítsa helyre mielőbb a vezetés. Ön szerint működik még ez a közép-európai szolidaritás?
- Nem működik, és ennek az egyik oka éppen a keleti politika. Nemcsak Orbán Viktor, hanem a cseh államfő, Milos Zeman is másképp viszonyul az ukrán konfliktushoz, mint a lengyel kormány. A törésvonalak most Ukrajna miatt még élesebbek. Miközben a magyar-amerikai kapcsolatokban új szakasz kezdődött a kitiltási botránnyal, az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolat a lengyel külpolitika egyik alapja. Varsó a 17. századtól kezdve erősen elkötelezett Washington iránt, és ez független attól, hogy épp ki van kormányon. A kapcsolatok fontosságát jelzi, hogy a lengyel védelmi miniszter és a varsói amerikai nagykövet épp nemrég írt alá egy megállapodást amerikai fegyverek szállításáról. Nyilvánvaló, hogy ha a magyar kormány javítani akarja a viszonyt az Egyesült Államokkal, akkor az út Varsón keresztül vezethet.

- Jó ötletet adott az új magyar külügyi vezetésnek, hátha megfontolják. A magyar-lengyel viszony mindig kitüntetett fontosságú volt, legalábbis Budapestről. De mire számíthatunk Donald Tusk Brüsszelbe való távozása után?
- A két politikus, Donald Tusk és Orbán Viktor között nagyon jó személyes kapcsolat, mondhatni baráti viszony volt. Tusk többször megvédte Orbánt az európai támadásokkal szemben is. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy mindketten nagyon kedvelik a futballt, maguk is játszanak. A jó viszonyon érdekes módon az sem változatott, amikor Orbán kijelentette, hogy neki nem a liberális pártok a szövetségesei, hanem éppenséggel a Kaczynski-féle jobboldal, vagyis a Jog és Igazságosság pártja (PiS). Tusk, aki a liberális Polgári Platformot vezette, ezen sem akadt fenn, egyedül Ukrajna miatt bírálta Orbánt. Utódjával, Ewa Kopacz-cal viszont nehezebb lesz az együttműködés, eddig még nem is volt kétoldalú találkozó a két kormányfő között.

- Lengyelország 40 milliós ország, önmagában nagyobb, mint a V4 másik három tagja. Hallani olyan véleményeket is, hogy a térség akkor fontos csak Varsónak, ha a többiek szépen beállnak mögé. Egyáltalán kell a lengyeleknek Közép-Európa?
- Ez a lengyel történelem egyik legérzékenyebb kérdése. Túl nagyok vagyunk Közép-Európának, és túl kicsik Nyugat-Európának. Ezért sokszor nem tudjuk, hogy viselkedjünk. De általában nyugatra tekintünk, Berlinre, Brüsszelre, néha Párizsra, ritkábban Londonra, és persze főleg Amerikára. Dél felé ritkán nézünk, persze a gazdasági kapcsolatok jók, amikor legutóbbi Budapesten jártam, láttam, hogy vannak szép számmal lengyel termékek az üzletek polcain. A hagyományos barátság a magyarokkal megvan, de sem a V4, sem Budapest nem része a külpolitikai stratégiánknak. Még az áprilisi választás sem érdekelte őket túlságosan.

További részletek a Figyelő karácsonyi számában!