Csak úgy hemzsegnek a nemzetközi kockázatok az új naptári év előtt a tőkepiacokon. De vajon mitől tartanak legjobban az elemzők, a gazdasági jellegű (Kína, Japán, Európa), vagy a katonai-geopolitikai (Oroszország, az Iszlám Állam) rizikóktól?
1. Oroszország és Vlagyimir PutyinA Figyelő nem talált olyan tőkepiaci elemzőt, aki ne elsőként említette volna a legfontosabb 2015-ös kockázatok között Oroszországot. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint az orosz-ukrán konfliktus jövőre is mélyülhet. Az a legveszélyesebb, ha az orosz kormányzat a romló gazdasági helyzet miatt elszenvedett népszerűség-vesztését háborúval próbálja ellensúlyozni. Ha ez esetleg nem is következik be, a további szankciók, az akár komoly tőkekorlátozások negatív hatása Európa gazdaságaira és a tőkepiacokra is erős lehet. Mások kerek perec kimondták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személye önmagában egy óriási politikai és így világgazdasági kockázat. A XXI. század elején gyakorlatilag háború van, a két méretét tekintve legnagyobb európai ország között. Sajnos jelentős esélye van, hogy a felek 2015-ben olyan helyzetbe sodorják magukat (valószínűleg ez már megtörtént), ahonnan arcvesztés nélkül már nem lehet visszakozni - véli Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Azt pedig senki sem szereti, ha olyasvalakinek „gurul el a gyógyszere", akinek van egy piros gombokkal ellátott fekete aktatáskája.
2. Erőpolitizálás
A fenti konfliktus sajnos nem csak önmagában értékelhető kockázatként, hanem mintha egyfajta legújabbkori politizálási minta is lenne. Vagyis eltűnik a világból a kompromisszum-keresés, az együttműködés, a szerződések szentsége, ehelyett egyre több nemzetgazdaságban az erő, az erőszak veszi át a főszerepet. Elek Péter szerint nagyon sokszor éppen azok fitogtatnak erőt, akik gyengék, akik valamiben éppen lemaradók, és éppen a sikertelenségüket pótolják az agresszióval. A globális ipari munkamegosztásban érdemi pozíciót elfoglalni képtelen oroszok bevonulnak a szomszédos területekre. A regionális versenyfutásban a többieknél hosszú évekig lassabb magyarok Brüsszelben, illetve a civilekért és a demokrácia intézményeiért aggódó Nyugatban ellenséget látnak. A pocsék gazdasági teljesítményt felmutató horvátok államilag „szívatják" a nemzetközi befektetőiket, például a magyar Molt. Pedig minden ilyen országnak sokkal jobb lenne, ha benne lenne a nemzetközi kereskedelmi, bizalmi, üzleti vérkeringésben, ha nem kényszerítenék rá a világot, hogy igyekezzenek függetlenedni tőlük.
Kínai bankrendszer, Iszlám Állam, ebola és a többi nagy kockázat a Figyelőben!