Bár 1986-ban Reykjavíkban adott volt a lehetőség, hogy Reagan és Gorbacsov végleg eltörölje az atomfegyverek fenyegetését, a történelem végül más irányt vett. Kurz véleménye szerint azonban egyáltalán nem nyugtathat meg minket a tény, hogy eddig nem következett be katasztrófa ezen a fronton. Ameddig atomfegyverek léteznek, az atomfegyverek használatának veszélye is megmarad - történjen bár véletlenül, vagy szándékosan.

A képet véleménye szerint még sötétebbé teszi az, hogy sokszor csak a gyors helyzetfelismerésnek vagy éppen a véletlennek volt köszönhető az, hogy nem forrósodott fel a hidegháború: 1983-ban a szovjetek rakétatámadást előrejelző rendszere kétszer is amerikai rakéták kilövését jelezte, de mindannyiunk szerencséjére a légierő vezetője időben észlelte, hogy téves riasztásokról van szó. Úgy gondolja azonban, hogy a status quo fenntartásával csupán elodázni lehet a katasztrófát, megakadályozni nem. Több mint 16.000 nukleáris fegyver van a világon, ebből 1800 szinte azonnal kilőhető - majdnem 25 évvel a hidegháború vége után.

Egyre többen hangoztatják, hogy biztonság helyett bizonytalanságot hoznak magukkal - s Kurz állítása szerint az atomfegyverektől való megszabadulás egészen könnyű célkitűzésnek számít például a globális felmelegedés problémájának megoldásához képest: lévén haszontalan és használhatatlan eszközök, melyeket borzasztóan költséges fenntartani. Éppen ezért felelőtlenség figyelmen kívül hagyni az atomfegyverek esetleges használatának megkerülhetetlen következményeit.