A mintegy 3,5 ezer milliárd jenes (29 milliárd dolláros) ösztönző programot a kabinet szombaton vitatja meg. A miniszterelnöki posztot szerdától már a harmadik ciklusban betöltő Abe Sindzóra nagy politikai nyomás nehezedik, hogy valamilyen módon lendületbe hozza az áprilisi áfa-emelés után recesszióba esett japán gazdaságot. A pénteken közzétett adatok szerint novemberben csökkentek a lakossági kiadások, hátráltatva a kormánynak az gazdaság fenntartható növekedési pályára helyezésére tett erőfeszítéseit. Novemberben 1,1 százalékkal csökkentek a lakossági jövedelmek az egy évvel korábbihoz képest, a lakossági kiadások pedig 2,5 százalékkal estek vissza. A munkanélküliségi ráta változatlanul 3,5 százalékon állt novemberben.

A japán jegybank 80 ezer milliárd jen értékben vásárol fel minden hónapban főként állampapírokat az infláció fokozása érdekében, de nem sikerült még elérnie a 2 százalékos kitűzött célt. A lakossági kereslet növekedését az áprilisi áfa-emelést megelőző vásárlási rohamon kívül nem igazán segítette elő sem a béreknek az inflációtól elmaradó mértékű alakulása, sem a részvényárfolyamok és a vállalati nyereségek növekedése. A miniszterelnök ösztönző programja az értesülések szerint az alacsony jövedelmű rétegek támogatására, valamint a leszakadó régiók felzárkóztatására összpontosít majd. Az önkormányzatoknak a központi támogatás nagy részét vásárlási utalványok formájában kell majd kiosztaniuk a lakossági fogyasztás növelése céljából.

A kormány hitelkeretet különít el azoknak a kis- és középvállalatoknak a támogatására, amelyek megnövekedett működési költségekkel küszködnek, miután a jen gyengülése miatt megemelkedett az energia és más importcikkek beszerzési ára. Az ösztönző program nagy hangsúlyt helyez a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek a javítására is olyan régiókban, ahonnan a nagyvárosokba irányuló elvándorlás miatt csökkenésnek indult a lakosság száma. A tervezet szerint adókedvezményben részesülhetnének például a Tokióból regionális központokba áttelepülő nagyvállalatok.