A tíz éves francia államkötvény hozama kedden 0,812 százalékra esett. A spanyol tízéves kötvénnyel 1,541 százalékon, az olasz papírral pedig 1,819 százalékon kereskedtek, megdöntve a korábbi rekordokat.

A tíz éves német kötvény hozama, amelyet az európai adósság mértékadó szintjének tekintenek, csak egy hajszállal maradt el a korábbi, 0,535 százalékos csúcsától és 0,536 százalékon állapodott meg.

A forgalom igen mérsékelt volt, mivel sok befektető meghosszabbította újévi szabadságát. Ez bizonyára torzította a hozamszintek alakulását.

A kereskedők Mario Draghi bankelnök nyilatkozatai után azonban már azokra a lépésekre fókuszáltak, amelyeken az ECB a defláció ellen tervez megtenni.

Draghi a Handelsblatt német napilapnak úgy fogalmazott, hogy a defláció veszélye az eurózónában „nem zárható ki", bár bekövetkeztének valószínűsége „korlátozott".

Elemzők mindebből arra következtettek, hogy az ECB már január 22-én új intézkedéseket jelenthet be. Sor kerülhet kötvények vásárlására egy olyan „quantitative easing", (mennyiségi lazítás) formájában, amellyel a központi bankok az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Japánban már megpróbálkoztak. Egy ilyen intézkedés valószínűleg tovább csökkentené az eurózóna főbb kötvényeinek hozamait.

Hasonló hatással bírnak a görögországi politikai események is. A kockázatkerülést erősíti ugyanis, hogy a parlament nem tudott új köztársasági elnököt választani. E hónap végén így előrehozott választásokra kerül sor. A választások megrendezésének bejelentésére a hozamok hétfőn 9,0 százalék fölé emelkedtek, mivel bizonytalan időkben a kereskedők szívesebben parkoltatják pénzüket a viszonylag biztonságos államkötvényekben, mintsem hogy kockázatos tőzsdei műveletekbe bocsátkozzanak.