Január 1-jén valóra vált Vlagyimir Putyin és a Kreml nagyratörő külpolitikai vágyálma, ugyanis megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió, rövidebb nevén az Eurázsiai Unió. A szakértők szerint azonban az ambiciózus terv nem vezet majd nagy sikerhez.

Putyin 2000-től, azaz hatalomra jutásától kezdve arra törekedett, hogy újraírja Oroszország 90-es évekbeli viharos történelmét. Sikereivel el szerette volna feledtetni az 1998-as gazdasági válságot vagy éppen a külpolitikai kudarcokat és hatalomvesztést. Putyin ennek érdekében ismét jelentőssé tette az orosz haderőt, modernizálta azt és katonai bázisokat hozott létre a környező országokban. Emellett az olaj- és a gázvezetékek segítségével megnövelte a befolyását a környező országokban. Az Eurázsiai Gazdasági Unió is azt szerette volna bizonyítani, hogy Oroszország a poszt-szovjet térség vezető gazdasági hatalma.

Az Eurázsiai Unió, amely a volt szovjet gazdasági fennhatóság alá tartozó országokból (Örményországból, Fehéroroszországból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Oroszországból) áll, azért jött létre, hogy ellensúlyozni tudja a Brüsszel központú, 28 tagállamot összefogó Európai Uniót és kiterjessze az orosz befolyást. A Kreml már 1994 óta létre szerette volna hozni a szervezetet, s 2011-ben be is jelentették, azonban csak idén kezdte meg a működését. Az Eurázsiai unió közvetlen előzménye, az Eurázsiai Vámunió azzal a céllal jött létre 2010-ben, hogy lebontsa a kereskedelmi korlátokat és közös vámtarifákat vezessen be. Azonban már ennek az intézménynek is számos problémával kellett megküzdenie.

A kezdeti tagállamokhoz, Fehéroroszországhoz, Kazahsztánhoz és Oroszországhoz hamar, 2014-ben csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is, azonban a várt gazdasági fellendülés sehol sem következett be. Kazahsztán és Fehéroroszország számára drágábbá vált az export, ugyanis a rubel átváltási árfolyamával gondok voltak. Emellett az orosz javak ára alacsonyabb volt, s ez megnehezítette a versenyt. Miután a rubel árfolyama decemberben csaknem 20 százalékot esett, a fehéroroszországi és kazahsztáni lakosok gyorsan átmentek Oroszországba, hogy a hirtelen megnövekedett vásárlóerejüket kihasználva lecsapjanak a különféle termékekre: a gyümölcstől az autóig mindent megvettek.

A rubel árfolyamának esése megterheli az Eurázsiai Unió összes tagállamát és a 180 millió fős piacot is. A közép és a hosszú távú terveket valószínűleg nem sikerül elérnie az Uniónak, azaz nem lesz képes fellendíteni a tagországok iparát és nem élénkíti az olyannyira szükséges gazdasági növekedést. „Ahogyan Oroszország gazdasága egyre gyengébb lesz, úgy válik egyre irrelevánsabbá és a tagállamok számára megterhelővé az Eurázsiai Uniós tagság" - nyilatkozott Luca Anceschi, a Glasgow-i Egyetem Közép-Ázsiával foglalkozó szakértője. „Az Eurázsiai Uniónak a gazdasági fejlődésről kéne szólnia, azonban sokkal nagyobb költségekkel jár, mint amit a tagállamok vártak". Bár csak most jött létre az Eurázsiai Unió, az első törésvonalak máris megjelentek: Fehéroroszország és Kazahsztán lassan ráébred arra, hogy az orosz szövetségnek magas gazdasági költségei vannak.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Eurázsiai Unió nem fogja teljesíteni Putyin álmát és nem rendezi át jelentősen a geopolitikai viszonyokat. Örményország és Kirgizisztán kevésbé hajlandó aktívan részt venni az Unióban és Fehéroroszország és Kazahsztán is igyekszik más módon közeledni Moszkvához. Bár az Eurázsiai Uniónak azt kellett volna bizonyítania, hogy Oroszország visszaszerezte a méltóságát és magához ragadta a vezető szerepet, inkább azt mutatja be, hogy a Kreml külpolitikai törekvései hanyatlásra vannak ítélve.