Kamikaze pilótaként kezdtem, jelenleg egy időzített bombán ülök - így jellemezte saját helyzetét Arszenyij Jacenjuk ukrán kormányfő a Der Spiegelnek adott év végi interjújában. Ez a Magyarországénál kisebb gazdaságú, de 45 milliós lélekszámú ország lenne a Nyugat és Oroszország hidegháborúval fenyegető kapcsolatának a kulcsa? Aligha. Csak a katalizátor szerepét játszotta, és ahogy a kelet-nyugati viszony rohamosan romlik, úgy halványul szerepe.

A kulcs nyugatról nézve Oroszország.
P
utyin elnök kényszerlépésként, válaszul az embargóra, meghirdette a Nyugattól való teljes technológiai függetlenedést. December 26-án szignálta az új, kőkemény orosz katonai doktrínát. Ez kemény válasz a nyugat izolációs embargó-politikájára. „Kevesebb szöveg és több cselekvés kell a nemzetközi kapcsolatokban, és ha élesedik a vita, Oroszországnak megvannak a meggyőzés eszközei, a Jarsz, Bulava, Topol-M és a Szinyeva interkontinentális ballisztikus rakéták" - így foglalja össze a doktrína lényegét a RIA-Novosztyi, egy orosz hírügyökség kommentátora, Alekszandr Hrolenko.

Moszkvát az amerikai katonai lépések ingerlik. Így például a rakétavédelmi rendszert egyértelműen ellenük irányuló fenyegetésként értékelik. Hasonló ellenérzéseket válta ki a világűr hadszíntérré alakítása és a hagyományos robbanófejekkel felszerelt, nagypontosságú, hiperszónikus sebességű stratégiai rendszerek. A doktrína rögzíti Oroszország elfordulását Európától Kína és a többi feltörekvő ország, elsősorban India irányába. Peking azonban óvatos, fékezi az váratlanul nagy sebességre kapcsolt orosz közeledést. Putyin tavalyi pekingi és Új-delhi látogatásakor elmaradt a várt nagy Amerika-, és nyugatellenes összeborulás.

További részletek a Figyelőben!