Utópisztikus látvány a számítógép-monitorhoz, csúcsforgalomhoz szokott európai szemnek, főleg pár órai éjszakai repülés után. Grúziá-ban viszont természetes az efféle, amire érdemes előre számítani. Miközben a jóléti társadalmakban az urbanizáció okozta szociális hiánybetegségek miatt sérült nagyvárosi lélek nemzetközi mozgalmakkal küzd az állati jogokért, a nem is távoli országban megvalósult a teljes állati emancipáció. Kiabálós pásztorok helyett a négylábúak szerves és individuális polgárai a társadalomnak, autonóm lények, amelyeket elfogadnak úgy, ahogyan vannak, s amelyekre nem felügyel senki.

Lenyűgöző látvány volt az alig 4,5 milliós, háromnegyed magyarországnyi Grúzia 2. legnagyobb városa, Kutaiszi belvárosában, amikor a zsúfolt körforgalmon egy éhes, rideg tartású húsmarha ügetett keresztül, mit sem törődve a fékező, dudáló autósokkal. Céltudatosan felbaktatott a színház mell...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/3 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!