A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek helyzetértékelése szerint az MNB valószínűleg jóval toleránsabb a svájci frankkal - és bizonyos mértékig az euróval - szembeni forintgyengülés iránt, mint korábban, mivel a devizahitel-kitettség leépítését célzó programok nyomán meredeken csökkent a magyar gazdaság külső sebezhetősége. Egyes szektorokból gyakorlatilag eltűntek a svájci frankban denominált devizaalapú kötelezettségek, a közfinanszírozási szféra frankban fennálló kitettsége pedig elhanyagolható - hangsúlyozzák a JP Morgan londoni elemzői.

Ennek alapján - valamint figyelembe véve a magyar gazdaság jelenlegi deflációs környezetét, és azt is, hogy a devizaárfolyam-hatások inflációs átszűrődési rátája jelentősen csökkent a 2008-as pénzügyi válság óta - a ház fenntartja azt az előrejelzését, hogy az MNB az idei első negyedévben 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre. A JP Morgan londoni elemzői szerint az mindazonáltal lehetséges, hogy ennek az enyhítésnek egy része a mostani devizapiaci felfordulás miatt átcsúszik a második negyedévre.

Az MNB monetáris enyhítési ciklusának idei újrakezdését más nagy londoni házak is jósolják, bár ez az előrejelzés nem teljesen konszenzusos a Cityben. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport elemzői szintén azt valószínűsítették legutóbbi prognózisukban, hogy a jelenlegi inflációs kilátások, a magyar gazdaság növekedési lendületének lassulása, valamint a devizaalapú hitelek jelentette kötöttség enyhülése együtt további monetáris enyhítést eredményez 2015 első felében. A GS londoni elemzői is 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak az idén.

A Goldman Sachs jelenlegi előrejelzése az, hogy a magyarországi infláció legkorábban 2016 negyedik negyedévében, vagy 2017 első negyedévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői pénteki helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltási programja után fennmaradó devizakitettség már nem jelent rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszer stabilitására a svájci frank robbanásszerű erősödése után sem.

Az RBS londoni elemzőinek becslése szerint a háztartási és a vállalati szektorban együtt hozzávetőleg 4,1 milliárd svájci franknak megfelelő, nem euróban fennálló devizaalapú hitelállomány maradhatott. A ház szakértői úgy számolnak, hogy a kamat- és tőketörlesztési költségek 20 százalékos, egész évre vetített emelkedését feltételezve ennek az adóssághányadnak a megemelkedő adósságszolgálati terhei 0,2 százalékponttal lassíthatják a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét, tekintettel a fogyasztási és beruházási kiadásokra gyakorolt várható hatásra. Ez "nem masszív, de valószínűleg tartós" növekedési hatás lesz, mivel a tényleges és a potenciális gazdasági kibocsátásban egyaránt jelentkezik - jósolták az RBS elemzői. A ház londoni közgazdászai ennek ellenére úgy vélekednek, hogy a svájci fejlemények miatt megnövekedett devizaárfolyam-kockázat szűkíti a magyar monetáris politika enyhítési mozgásterét, a cég szerint ezért úgy tűnik, hogy csökkent a további MNB-kamatcsökkentések valószínűsége.