Jól jöhet még a Magyar Nemzeti Bank idén várható nyeresége a költségvetésnek. Bár ezzel a tétellel nem számolt a büdzsé, értesüléseink szerint amennyiben az itthoni fiskális folyamatok indokolttá teszik, a jegybanknál keletkező nyereség átkerül a költségvetésbe. Számítások szerint ez mintegy 300 milliárd forint egyenlegjavulást jelentene, illetve ennél is többet az árfolyamok alakulásától függően.

A döntés ezzel kapcsolatban azonban nem született meg, mert ha a költségvetés igényt tart a nyereségre, akkor az esetleg keletkező jegybanki veszteségeket is a büdzsének kell majd fedeznie. Márpedig egy ilyen helyzet bármikor előállhat, a monetáris folyamatok ebből a szempontból kevésbé kiszámíthatóak. A veszteség (illetve a nyereség) alapvetően a jegybanknál elhelyezett devizatartalékokon keletkezik, a beszerzéskori és az aktuális átváltási árfolyamok különbözősége miatt. Ezt a pénzt jelenleg alapítványokra, ingatlanokra költi a Matolcsy György vezette MNB, így a jegybank hozzáállásán is múlik, hogy végül jut-e, és ha igen, mennyi pénz a költségvetésnek.

Van tehát rejtett tartaléka a büdzsének, s lehet, hogy erre tényleg rá is szorul majd. Egy másik témában ma tartott háttérbeszélgetésen ugyanis az Orbán-kormány alatt bevezetett különadókat vette védelmébe a kormányzati nyilatkozó. Úgy érvelt például a reklámadóból befolyó 6-8 milliárd forint kapcsán, hogy a büdzsének minden fillérre szüksége van. Ezen túlmenően elvi alapon is kiállt a különadók mellett a kormányzati szereplő, azt az orbáni gazdaságpolitika egyik elvi alapjaként jellemezte.

Ez egy erős jelzésnek is tekinthető arra nézve, hogy a kormánynak melyek a valós szándékai a különadókkal kapcsolatban: ha a mérséklésükről lehet is szó, az adórendszernek hosszú távon - illetve amíg a Fidesz van kormányon - része lesz a különadó.