Tavaly ősszel a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) kutatást készített, amelynek célja a szakma helyzetének feltárása volt. Kiderült: az urbanisztika - azaz az épített környezet, a társadalom és a természeti környezet összehangolt alakításával foglalkozó tudomány - mint szakma helyzetét nagyon eltérően ítélik meg az állami, illetve a magánszektorban dolgozók. A magántervezők keveslik az önkormányzatoktól és a privát beruházók irányából érkező megrendeléseket, míg a kormányzati és köztisztviselők számára elegendő a munkamennyiség.

MEGOSZTOTT SZAKMA

Az önkormányzati és minisztériumi (tehát általában megbízói szerepet betöltő) válaszadók szerint a minőségi munka megbecsült, viszont az oktatók, civilek és tervezők (azaz a szokásosan megbízottak) nem így látják a helyzetet. Az önkormányzati, minisztériumi és felsőoktatásból kapott válaszok szerint a megvalósult projektek inkább magas színvonalat értek el, a tervezők és a civilek szerint viszont inkább alacsony minőségűek voltak ezek a fejlesztések. A koncepciók tekintetében az önkormányzat, a felsőoktatás és minisztériumi válaszadók tartották a koncepciókat jobb minőségűnek, míg a tervezők és civilek ezt nem így látták.

A megosztottság a gyökeresen eltérő jövedelmi helyzetet mutatja: a köztisztviselői bértábla szerint fizetett kormány- és köztisztviselők bére nem függ a tervezésre költött pénztől, a főállásban rosszul fizetett, mellékállásban független szakértőként dolgozó egyetemi munkatársak és az önkormányzati piacon dolgozó tervezők megélhetési forrásai viszont igen: megélhetésük múlik a megrendeléseken. Ilyen módon az önkormányzati, illetve beruházói, ingatlanfejlesztői piacról élő szakértők, tervezők válaszai tekinthetők relevánsnak -nyilatkozta a Figyelő Online-nak Ongjerth Richárd, a MUTK ügyvezető igazgatója.

KEVÉS A BERUHÁZÁS

A Magyarországon hagyományosan vállalkozóként működő településtervezők megrendelés-állományának drasztikus csökkenésének oka, hogy a tervezési munkákat generáló munkahelyteremtő, városfejlesztő magánberuházások mennyisége kevés, és az önkormányzatok tervezési felkészülése az EU-s pénzek ésszerű felhasználására késésben van.
Ráadásul egyelőre nem is látszik törekvés arra, hogy az önkormányzatok megtérülő és fenntartható településfejlesztésre, gazdaságfejlesztő befektetővonzásra fordítható forrásai megteremtődhessenek. Ugyanakkor az uniós támogatások törvényszerűen várható fogyása csak akkor nem idéz elő 2020-tól gazdasági katasztrófát Magyarországon, ha a most induló ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás teljes rendszere olyan bevételtermelő projekteket is tartalmaz, amelyek bevételei a települések üzemeltetésében és fejlesztésében kiváltják a továbbiakban egyre csökkenő támogatásokat.

„A közelmúltban kidolgoztunk egy gazdaságorientált tervcsomagot. Ez olyan önkormányzati fejlesztési akciók megtervezését célozza, amelyek nagyrészt munkahelyteremtő magánforrásokból is finanszírozhatóak, illetve gyorsan megtérülő, haszontermelő, illetve tartós megtakarítást eredményező beruházásokat hozhatnak az önkormányzatok számára. Ilyen például a kiskereskedők bevonásával elkészíthető belvárosi, üzletutca-fejlesztési akcióterv vagy az örökséggazdálkodási stratégia, ide tartozhat a turisztikai desztináció fejlesztési terv. Kiemelt lehetőséget jelent minden önkormányzat számára az európai sztenderdek alapján készülő fenntartható energia akcióprogram, és a partnerkapcsolatok kiépítéséhez nélkülözhetetlen átfogó, vagy akcióorientált kommunikációs terv. E tervek alkalmasak arra, hogy többlet EU-s forrásokhoz juttassák az önkormányzatokat, valamint arra is, hogy helyi, nemzeti, vagy nemzetközi befektetők tőkebevonását elősegítsék - hangsúlyozta Ongjerth Richárd.