"Az idők folyamán változik, hogy mennyire kerül a munka előtérbe, mennyire a gyereknevelés vagy éppen a házastárs, de az kétségtelen, hogy nem lehet mindig ugyanakkora energiával koncentrálni mind a három területre" - mondja Zábrák Izabella, aki felső vezetőként dolgozik egy nemzetközi tanácsadó cégnél.
Szerencsésnek érzi magát, mert mind a párja, mind a munkahelye támogatja abban, hogy az egyensúly mégis megmaradjon a területek között. 21 éve dolgozik első munkahelyén, és ezalatt több kiemelkedő pozícióban is megfordult. Mikor harmincévesen, a karrierje csúcsán, a cég négyfős vezetőségének tagjaként úgy döntött, hogy elérkezett a gyerekvállalás ideje, azzal a megnyugtató tudattal mehetett el szülni, hogy visszavárják, ugyanúgy vezetői munkakörbe.
A visszatérésekor kiválaszthatta, milyen munkakört látna el, és maga határozhatta meg, hogy hány órát töltsön az irodában. Cégüknél a visszatérő anyukáknak lehetőségük van kötetlen munkaidőben, többféle időbeosztás szerint dolgozni, és akár „kevésbé stresszes" területekre is átevezhetnek, mint például az olyan projektek, amelyekben a vállalat ingyen segít egy-egy civilszervezetet. Ő is kipróbált több lehetőséget. Amíg a gyerekei kisebbek volta...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/5 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!