Az Európai Központi Bank múlt héten jelentette be a hatalmas, havi 60 milliárd eurót elérő, kötvényvásárlási programját. Az amerikai Federal Reserve és a Bank of England hasonló mennyiségi lazítást hajtott végre korábban.

Svédország növekedési üteme jónak mondható, 2,6 százalékos emelkedést várnak az elemzők az idei évre. Ez viszont csökkenhet az európai gazdaság gyenge teljesítménye miatt. Ráadásul az infláció meg sem tudja közelíteni a központi bank 2 százalékos célértékét, az olcsó olaj pedig még lejjebb nyomhatja az árszínvonalat - egyes közgazdászok szerint deflációs spirál is kialakulhat a svédeknél.

Október óta az irányadó kamatláb zéró értéken áll. A központi bank (Riksbank) a továbbiakban nemkonvencionális eszközök bevetésével - mint például negatív kamatláb alkalmazása, olcsó bankkölcsönök nyújtása és kötvényvásárlás - tudja folytatni a stimulust. Ezzel nem ők lennének az elsők, hiszen már Svájc és Dánia központi bankjai is negatív tartományba vágták irányadó kamatlábaikat.

Ha ez sem lenne elég az árszínvonal-emelkedéshez (decemberben 3 tizeddel estek az árak éves összevetésben), akkor könnyen elképzelhető, hogy a központi bank mennyiségi lazításba fog kezdeni, akár már az év első felében. Az EKB döntése nyomán kismértékben leértékelődő euró a korona erősödésén keresztül ugyancsak nyomás alá helyezi a döntéshozókat.

A kereslet a svéd exportcikkek iránt jobban függ Európa gazdaságától, mint a hazai monetáris politikától. Az import árucikkek vagy éppen az olaj világpiaci árát sem tudják befolyásolni. A jelenlegi relatív magas növekedést a hazai fogyasztás hajtja, egy gazdasági stimulus a háztartások adósságán keresztül könnyen egyensúlytalanságot szülhet.

Probléma továbbá, hogy az inflációs várakozások elkezdtek lefelé elmozdulni a jegybank által kívánt szinttől. A Riksbanknak minél előbb tettekkel kell bizonyítania a gazdasági szereplők felé elkötelezettségét a 2 százalékos cél mellett.