Jó ideje nem találta már a helyét a most 42 éves Éva. Munkahelyén, egy az egészségügyi szektorban működő több száz fős vállalat irodavezetőjeként akkor már évek óta ugyanazt a feladatot végezte, rutinszerűen. Kezdeti lelkesedése fokozatosan olvadt el, senki nem vette észre, hogy a korábban mindig mosolygós, derűs nőből szürke, egykedvű munkagép lett. Aztán történt valami. A pontos hátteret, mozgatórugót igazán senki nem tudta beazonosítani, csak azt vették észre, hogy Éva elkezdett futni járni. A jelek szerint lassan, fokozatosan visszatért az energiája. Kezdetben csak egy közeli kolléganője tartott vele, majd - miután már ketten lettek reklámarcai az akciónak - mind többen csatlakoztak. Egy idő után már csak mint a futókör emlegették őket. Aztán találtak egy felhívást munkahelyek közti futóversenyre, így a kis csapat motivációja szárnyakat kapott. Nem mellesleg Éva számára a „rossz idők" emléke mindinkább...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/6 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!