Kémkedhetett a török köztársasági elnök ex-tanácsadója

válassz
2015-02-05 14:02
Előzetes letartóztatásban van három férfi Németországban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Törökországnak kémkedtek. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy egyikük a török államfő, Erdogan tanácsadója volt korábban.
Két török és egy török felmenőkkel rendelkező német állampolgár ellen adtak ki elfogatóparancsot „titkosszolgálati tevékenység alapos gyanúja miatt" Németországban. Az ügy már 2014 novemberében elkezdődött, majd december 17-én elfogták a gyanúsítottakat, ami pedig egyikükről kiderült, az mindenkit meglepett: Muhammed Taha Gergerlioglu a jelenlegi török államfő, Recep Tayyip Erdogan tanácsadójaként dolgozott korábban. Az 58 éves férfi jelenleg a kormányfő, Ahmet Davutoglu egyik bizottságában tevékenykedik, ezen kívül a török Halk Bank igazgatótanácsának is tagja volt.

Gazdag, vallásos és konzervatív
A Délkelet-Törökországból származó Gergerlioglu közgazdászként végzett Bursában, majd vállalkozóként kezdett dolgozni. Bár a letartóztatása óta nem elérhető a honlapja, annyi biztos, hogy rendkívül gazdag, vallásos, és a kormánypárti AKP konzervatív szárnyához tartozik.

Gergerlioglut a frakfurti reptéren fogták el, rögtön azután, hogy leszállt a gépről. A kémkedés mellett azzal is gyanúsították, hogy a másik két kémnek is ő adta az utasításokat. Ők egyébként valószínűleg az MIT elnevezésű török titkosszolgálatnak dolgozhattak, feladatként pedig azt kaphatták, hogy gyűjtsenek információkat a Németországban élő törökökről és számukra érdekes helyi szervezetekről.

Rejtélyes szálak

A török ellenzék szerint a Gülen-mozgalom felderítése lehetett a kémek feladata. A mozgalom Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő iszlám hitszónokának hatására indult, akinek célja, hogy Erdogant megbuktassa. Az ellenzék szerint ő Erdogan igazi „ősellensége". Más források szerint a kémek feladata kurd sejtek felkutatása volt.

A török kormány mindenesetre hallgat, az újságok sem írnak az esetről. Tagadják, hogy a gyanúsítottaknak bármi közük lenne a török titkosszolgálathoz; szerintük tőlük független megbízásról lehet szó. A török kormányt azonban nem hagyja annyira hidegen az eset, mint amennyire mutatják, hiszen ügyvédeket és tolmácsokat is kirendeltek a gyanúsítottak mellé.

A két ország viszonya az utóbbi időben nem felhőtlen, ugyanis nem ez az első alkalom, hogy a titkosszolgálatok kerülnek a középpontba: 2014 augusztusában olyan hírek érkeztek, hogy a németek kémkedtek Törökországban.

Sokan figyelik most Törökország politikáját, miután idén nyáron parlamenti választások lesznek. Erdogan 2014 augusztusa óta az ország államfője, és újraválasztása esetén azt tervezi, hogy elnöki rendszert vezet be, ezáltal pedig magához ragadná a hatalmat. Ehhez az AKP-nak kétharmadra lenne szüksége. Ez előző évek sikere után most úgy tűnik, hogy kétséges a választási győzelem.