25 millió euróból új síliftek épülnek a kapruni gleccseren

Lambert Gábor
2015-02-08 08:52
A magyar síelők körében Franciaország népszerűsége pillanatnyilag megelőzi Ausztriát, ám a legjobb osztrák síterepek egyre összetettebb programkínálattal és új beruházásokkal próbálják mind hosszabbra kinyújtani a szezont.
Évtizedek óta nem látott mennyiségű hó esett az elmúlt napokban Ausztriában, a déli részeken több mint másfél méter zúdult alá. Ennek ellenére az osztrákok néhány óra alatt megtisztították a főbb útvonalakat, s a havazás elállta után egy nappal a legtöbb helyen már tökéletesen előkészített pályákon lehetett síelni. Vagy éppenséggel a pályákon kívül, a szűz hóban - bár az elmúlt hétvégén egymás után érkeztek a hírek a lavinabalesetekről. Csupán Salzburg tartományban hat embert ért lavinabaleset múlt péntek-szombaton, szerencsére mindannyian élve megúszták.


A figyelmeztetések ellenére egyre több snowboardos és freeride síelő hagyja el a kijelölt szakaszokat. Kaprunban ezért például már nem is a feleslegesnek bizonyuló tiltásra koncentrálnak, hanem a felkészítésre, és hogy valamennyire szervezett kereteket biztosítsanak a freeride szerelmeseinek. November óta minden hétfőn 10-12.30 között profi síelők mutatják be a helyes freeride technikát és adnak a biztonsággal kapcsolatos tanácsokat a „pályaelhagyóknak". Emellett szerveznek „startup" és „advanced" túrákat is kezdőknek, illetve haladóknak. A kapruni szabadstílusú síelés azért is meglehetősen biztonságos, mert a háromezres Kitzsteinhorn alatt kijelöltek öt, meglehetősen változatos, eltérő hosszúságú és nehézségű természetes pályaszakaszt. Ezeket rendszeresen ellenőrzik, a lavinaveszélyt szükség esetén robbantásokkal előzik meg. Ráadásul indulás előtt mindig pontosan lehet tájékozódni az éppen aktuális veszélyességi fokozatról, egy ötfokozatú skála alapján. (A hármas például azt jelzi, hogy csak jeladó berendezéssel és légzsákos mentő felszereléssel tanácsos nekivágni a szabadterepes sízésnek.)

Kaprun egyébként az egyik legváltozatosabb és legnépszerűbb osztrák sírégió, 138 kilométernyi, jól karbantartott pályával. Tavaly decemberben és január elején, amikor a gyér hóviszonyok következtében csak igen kevés helyen lehetett Ausztriában síelni, az ide érkezők, a gleccsernek köszönhetően akkor is biztosra mehettek. Februártól pedig tényleg beindult a nagyüzem, amikor Zell am Seeből sokan már el sem mennek Kaprunig, hiszen a „házi hegy", a 2000 méter magas Schmittenhöhe nagyszerű pályarendszere a város központjában induló lifttel is elérhető. A gleccser egyébként egyre jobban megy össze: ötven évvel ezelőtti önmagához képest már több száz métert húzódott vissza a csúcs irányába, mesélik a helybéliek. Ami másfelől azzal jár, hogy ahová egykor csak húzóliftek oszlopait lehetett felállítani a talajmozgás miatt, oda most már szilárd betoncölöpöket vésnek a sziklákba. Idén van ötven éve, hogy az első osztrák gleccserként a Kitzsteinhorn megnyílt a síelők előtt. A jubileumi évben, őszre elkészülnek a Gletscherjet 3 és 4 gondola liftek, amelyekkel a csúcs télen-nyáron gyorsan és kényelmesen elérhető lesz, s az év tíz hónapjában új gleccserpályákat nyitnak meg. Egyes jelenlegi lifteket kivonnak a forgalomból, másokat áthelyeznek. A sípályákat is meghosszabbítják, kiszélesítik. Minderre huszonöt millió eurót szánnak az osztrákok.


Szükség is van az egyre újabb beruházásokra, amelyek egész évben a turisták rendelkezésére állnak, hiszen ma már a nyári turistaforgalom csaknem eléri a téli szintjét, a közel 2,4 millió vendégéjszakából több mint egymilliót köt le. Csábító lehet az ötlet, hogy délelőtt síelünk egy kicsit, délután pedig megmártózunk a Zell tó vizében. Bár a kép kissé csalóka: épp a legmelegebb hónapokban, júliusban és augusztusban ugyanis „bezár" a gleccser. Ám ha hideg még a tó vize, ott van helyette a nemrégiben elkészült Tauern Spa szálloda mellé épített 20 000 négyzetméternyi fürdő és wellness birodalom, 13 különböző jellegű szaunával és gőzfürdővel, a maga nemében egyedülálló vízi világgal.

A helyi idegenforgalom szakemberei nem hagyatkoznak csupán a természeti adottságokra vagy az irigylésre méltóan bővülő infrastruktúrára, hogy folyamatosan telítsék Zell am See és Kaprun 15500 főnyi szálláshelyét. (Egyébként a két településen összesen tizenhárom ezren élnek és fogadnak évente több mint félmillió vendéget, akik között az utóbbi időszakban már csak úgy három százalék a magyarok aránya.) Aki nem akar sílécen lesiklani, de már ráunt a wellnessre, az akár hótalpakon is nekivághat a hegynek. Egy kellemes séta után várja az Ice Camp, az eszkimó igluk mintájára épített óriás jégkunyhók, középpontjában ugyancsak jégből épített bárral és remek hangulattal. De lehet válogatni például főzőtanfolyamok, gyógynövényműhelyek vagy éppen ínyencfogásokkal kényeztető síkunyhók között is. Tizenkilenc salzburgi hüttében, - köztük a Kitzsteinhornon, 3000 méter magasban lévő Gipfel Restaurantban - egy-egy mesterszakács kreálta különlegesség is szerepel az étlapon. Ez a Via Culinaria, a gasztronómiai kalandtúra hálózat útvonala - nem csak síelőknek.