Harc a nigériai területekért

Kolarovszki Zoltán
2015-02-09 11:20
A Nigériában folyamatosan egyre nagyobb teret nyerő Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezet mind több és nagyobb intenzitású támadást hajt végre a kormányerők és a civil lakosság ellen. Államalapítás céljából a sária-t (iszlám jog) radikálisan értelmező szervezet egyre nagyobb intenzitással törekszik az ország egyes területein minél jobban kiterjeszteni fennhatóságát.
Egyre intenzívebb harcok
Tevékenységük főként az északi területekre korlátozódik, különösen fontos tendencia, hogy ezeket képesek folyamatosan növelni és a kormányerőkkel szemben megtartani. Egyre aggasztóbb a helyzet, február hónapban már oly mértéket öltöttek műveleteik, hogy katonai ellenőrzőpontok ellen is támadásokat hajtottak végre: az egyiknél öngyilkos merénylő robbantotta fel magát. Eddig főként autókba és egyéb járművekbe helyezett pokolgépekkel támadták a civileket és kormányerőket (főként zsúfolt területeken vagy vallási központok közelében). Mára azonban politikusok ellen is elkövettek támadásokat, mely esemény óvatosságra inti a nigériai vezetést, illetve más vezető tisztviselőket. Januárban a párizsi megrázó eseményekkel szinte egy időpontban körülbelül 500 főt gyilkoltak meg elsősorban gépkarabéllyal. A Boko Haram február elején összehangolt támadást hajtott végre több különböző területeken. A napokban is dúlnak a harcok Maidiguri térségében, ahol heves akciók útján próbálja az iszlamista szervezet a milliós lakosságú térséget megszerezni. Ráadásul pár napon belül immár a második támadását hajtotta végre az északi szomszédos állam, Niger ellen.

Már a választásokat is el kellett halasztani
Az idei év februárjára kitűzött elnöki, parlamenti és helyi (tartományi) választásokat múlt hét szombaton elhalasztották március végére és április elejére abban a reményben, hogy addigra sikerül útját állni a szervezet előretörésének, de legalább biztosítani azok lehető legbékésebb lebonyolítását. Bár az ellenzék bírálta a döntést, Abbo Moro az ország belügyminisztere bízik a sikerben, amelynek kulcsát leginkább az elegendő katonai erő biztosításában látja. Erre van is esély, hiszen az 1963-ban (afrikai gyarmatok önállósodását követően) alapított Afrika Unió 7.500 fős katonai kontingenst felállítása mellett döntött. Szerepük a nigériai hadsereggel együttműködve, azt segítve, a Boko Haram megállítása, tevékenységük megszüntetése és az általuk ellenőrzött területek visszafoglalása. Erre, indoklásuk szerint, amiatt van szükség, hogy elejét vegyék a Boko Haram újabb térnyerését, ezzel hozzájárulva a stabilizációhoz, illetve amiatt, hogy megállítsák az egyre gyakrabban és szélesebb körben elkövetett támadásokat.

Nehezen szétválasztható folyamatok

Ahogy a fentiekből érzékelhető, a probléma túlmutat a Boko Haram működésén, amit alapvetően a brutális eszközökkel végrehajtott területszerzési törekvések motiválnak. Ebben a vallási tényezőkön túlmenően az ország belpolitikai helyzete is komoly szerepet játszik. Nem tévedünk akkor túl nagyot, ha kijelentjük: a térség békéjének, a Boko Haram megfékezésének kulcsa az összefogásban rejlik, amelynek sikeréhez az Afrikai Unió önmagában kevés lesz. Épp ezért a politikai hatalom megszerzése mellett arra is törekedniük kell a feleknek, hogy egységesen lépjenek fel a fenyegetés ellen, mert félő, hogy a végén már nem lesz miért választásokat rendezni.

A rovatot a www.biztonsagpolitika.hu honlap üzemeltetője a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.