A jövő évi 60 milliárd forint után további 22 milliárd forinttal csökkenhet a magyarországi bankok bankadó fizetési kötelezettsége - derült ki egy mai háttérbeszélgetésen, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartottak. A hétfőn szentesített Erste-csomag, amellyel az állam jelezte szándékát, hogy 15 százalék erejéig beszáll az osztrák bank itteni érdekeltségébe, csak az egyik, talán nem is a legfontosabb elem volt - jelezte egy vezető beosztású minisztériumi munkatárs. Szerinte jóval nagyobb jelentőségű, hogy a bankok és a kormány között egy új szövetség jön létre.

Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a hitelezés elindítása érdekében a kabinet visszavesz a korábbi szigorból. Csökkenti a bankadót, ígéretet tesz arra, hogy a Bankszövetség beavatása nélkül nem hoz a továbbiakban a bankrendszert érintő intézkedéseket, s nem vesz új bankot a rendszer szempontjából kiemeltnek tekintett TOP 10 itthoni pénzintézeti körből. Ez egyben azt is jelenti - jelezte a nyilatkozó a Figyelő kérdésére -, hogy a Raiffeisen megvétele egyelőre nem téma. Pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapunknak adott tavaly év végi interjúban úgy fogalmazott, hogy a kormány osztrák pénzintézetekkel, így az Erstével és a Raiffeisennel tárgyal a stratégiai együttműködésről, illetve az állami bankportfolió kibővítéséről. A jelek szerint ebben a tervben időközben változás állt be, s egyelőre csak az Erste-deal született meg.

A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy a mostani megállapodásnak nem volt köze Angela Merkel közelmúltban tett budapesti látogatásához. Az Erstével hónapok óta tartottak az egyeztetések, s nem az előkészítőin múlt, hogy a Merkel-látogatás után történt meg a bejelentés. Vagyis nem arról volt szó, hogy a magyar kormány így is a legjobb benyomást akarta volna tenni a kancellár asszonyra.