Az elmúlt évben számos konfliktus zajlott a világban, Észak-Nigériától Irakig, Szíriától Szomáliáig, Mianmartól Pakisztánig. Bár különböző szélsőséges csoportok hajtották végre az akciókat, egy valami közös volt bennük: minden esetben súlyosan megsértették a nők és a lányok jogait. A jazidi lányok megrázó elbeszéléseiből tudjuk, hogy Iszlám Állam fegyveresei kereskedtek a lányokkal és fiatal nőkkel, erőszakkal feleségül vették és gyakran megerőszakolták őket. Nigériában a Boko Haram elől kellett elmenekülniük a nőknek, Szomáliában pedig az al-Shabab elől.

A szélsőséges csoportok elsődleges célja az, hogy megakadályozzák a nők oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférését, valamint szabályozzák a részvételüket a politikai és a gazdasági életben. Emellett a régi nemi szerepeket szeretnék visszaállítani és elnyomják a nőket. A csoportok leggyakrabban erőszakos eszközöket alkalmaznak azért, hogy betartassák a szabályaikat és megfélemlítsék a nőket.

Míg a szélsőséges csoportok programjában az elsők között szerepelnek a nők - különösképpen az elnyomásuk -, addig a nemzetközi közösség megkésett a válasszal: a nemek közötti egyenjogúságot és a nők társadalomban betöltött kiemelkedő szerepét hirdető kampányok jelenleg ritkák. Ezt a hiányt azonban sürgősen pótolni kell, ugyanis a nőknek jelentős szerepük van a közösségekben, amelyek megerősödve szembeszállhatnak a radikális mozgalmakkal. A nigeri szociológus, Zeinabou Hadari - aki csaknem két évtizede küzd a nők jogai és vezető szerepe mellett - egyik beszédében azt mondta, hogy minden olyan tett, amely növeli a nők szerepét a társadalomban, egy kis lépés a fundamentalizmussal szemben.

A nők egyenjogúságát előremozdító lépések már néhány évtizeddel ezelőtt elindultak, elsőnek az ENSZ fejezte ki az álláspontját a Biztonsági Tanács 15 évvel ezelőtt elfogadott a 1325. határozatában. Ez a határozat arról szólt, hogy a nőknek a béke és a biztonság minden területében részt kell venniük, beleértve a konfliktusok megelőzését, felszámolását és a béketeremtést is. A szakértők ugyanis rájöttek arra, hogyha nők is részt vesznek a béketeremtésben, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a béke tartósan fennmarad és vége szakad a szélsőséges erőszakos cselekményeknek. A határozat elkészítését hosszú kutatás előzte meg, amelyben rámutattak, hogy a nőknek fontos szerepük van a gazdasági növekedésben, a társadalmi és a politikai stabilitás megteremtésében és a béke fenntartásában. A nemek közötti egyenlőség és a nők munkaerő-piaci megjelenése szorosa kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, a nők földhöz jutása növeli a mezőgazdasági termelékenységet és enyhíti az éhezést.

Az ENSZ szakértői legutóbb tavaly fejezték ki a véleményét a témával kapcsolatban, szeptemberben fogadták el a 2178. határozatot az Iszlám Állammal szemben. Elsőnek ebben jelent meg az, hogy népszerűsíteni kell a nők jogainak kibővítését azért, hogy megfékezzék az erőszakot és a szélsőséges szervezeteket. Ezt az elképzelést hangsúlyozta a Tanács elnöke is az egy hónappal később kiadott nyilatkozatában.

Úgy tűnik, hogy egyértelmű, hogy a jövőben hogyan lehet véget vetni a terrorizmusnak: a nemzetközi közösségnek ötvöznie kell a katonai akciókat a kormányzás támogatásával, az emberi jogok hangsúlyozásával, a fejlesztéssel, valamint a nők jogainak kiterjesztésével és a nemek közötti egyenlőség megteremtésével. A légicsapások, a drónok és a katonák csupán megállítják a radikális fegyveresek előretörését, azonban nem vehetik fel a küzdelmet a szélsőséges ideológiákkal szemben és nem teremthetnek összetartó közösségeket és családokat. Csak a nők segítésével jöhet létre a növekedés és a béke, ők akadályozhatják meg a fiatalokat abban, hogy átvegyék a szélsőséges nézeteket.