A kivándorlás évek óta folyamatos: elsősorban Nagy-Britanniába, Németországba és Ausztriába költöznek honfitársaink. Vannak, akiknek bejönnek a számításaik, mások igencsak keserves hónapok elé néznek idegenben. Célszerű, mint mindenre, erre is tudatosan felkészülni. A külföldre költözésnél kevesebb sokk adódhat az életben - még ha ez ideális esetben pozitív színezetű is.

Merre tovább, melyik úton?

Az első és legfontosabb döntés, amit meg kell hozni, hogy miért akar valaki külföldre költözni: kalandvágyból, karrier miatt, anyagiak miatt vagy valamilyen teljesen más oka van? „Az ügyfeleimmel való munka során azt tapasztaltam, hogy azok voltak igazán sikeresek a külföldre költözésben, akik tudták, hogy miért mennek. Ami egészen biztosan kudarchoz vezet, az a menekülés magánéleti problémák elől" - szögezte le a Figyelő Online kérdésére Votisky Petra, expat-coach és pszichológus.

Az ország kiválasztásánál sok szempontot érdemes figyelembe venni: nyelvismeretünket, az ország kultúráját éghajlatát, a munkaerőpiac sajátosságait, saját szakmánk elismertségét. Életkorunk is fontos tényező: idősebb korban Skandinávia például jó célpont lehet, mert ott még 50 felett is lehet boldogulni.

Elintézendők
Ami az ügyintézést illeti, az EU-n belül 3 hónapnál rövidebb külföldi tartózkodást nem vagyunk kötelesek bejelenteni, így viszonylag könnyen kiköltözhetünk egy időre szerencsét próbálni. EU-n kívülre már egészen más szabályok vonatkozhatnak. Sok országba csak vízummal utazhatunk, amit olykor hetekig tarthat megszerezni. 2013. március 1. óta már nem létezik az „ideiglenes külföldön tartózkodás" kategória, vagyis az okmányirodában csak akkor kell bejelenteni a külföldre költözésünket, ha azt a végleges letelepedés szándékával tesszük. Ezt én nem ajánlom senkinek a külföldre költözés előtt - jegyzi meg Votisky Petra.

Az OEP-nél kell bejelenteni - ezt az interneten, ügyfélkapun keresztül is megtehetjük -, ha külföldre költöztünk, de már csak akkor, amikor rendelkezünk kinti biztosítással. (Törvény szerint kinti biztosítási jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül.) A NAV felé csak akkor van bejelentési kötelezettsége a magyar állampolgároknak, ha véglegesen távoznak külföldre. Egyéb esetben arra kell figyelni, hogy ha kint létünk alatt itthon adóköteles jövedelmünk (kamat- vagy osztalékjövedelem, lakáskiadásból származó bevétel) keletkezik, akkor azután adóbevallást kell beadni.

Számos olyan okirat van, amelyre külföldön szükségünk lehet (anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, diploma), ezeket érdemes lefordíttatni és hitelesíttetni. A fél éven belül lejáró igazolványokat, bankkártyákat pedig újíttassuk meg. Ha gyermekkel költözünk, a jegyzőnek érdemes szólni, hogy őt ne keresse az óvoda- iskolakötelesek között. Egyébként már nem kell a Gyámhatóságnál bejelenteni a kicsi külföldre vitelét, amennyiben ebbe mindkét szülő beleegyezik.

EU-n belül az ügyintézés viszonylag gyors (ez természetesen függ a tagországtól is), de az unión kívül nagyon hosszadalmas lehet. Például az Egyesült Arab Emírségekben egy orvosi engedély megszerzése, amivel munkába állhat valaki orvosként, közel egy évbe telhet. Ennek minden esetben utána kell nézni és ennek megfelelően kalkulálni.

Ha már kint vagyunk

A kinti ügyintézéssel kapcsolatban a célország konzulátusán, illetve az erre szakosodott tanácsadó cégeknél lehet érdeklődni. EU-s ügyekben többféle honlapról tájékozódhatunk. Az még EU-n belül is ország függő, hogy milyen sorrendben, hova kell bejelentkezni. A szakértő nem javasolja az internetes fórumokról, blogokról történő tájékozódást a hivatalos ügyekkel kapcsolatban. Mint mondja, sokféle félinformáció terjed. Érdemesebb inkább megnézni az adott ország hivatalainak honlapját, ahol legtöbb esetben meg lehet találni a legfontosabb információkat. A kinti ügyintézésben gyakran a munkáltató is segít, legalább információkkal.

Gyakran nem mérik fel a külföldre költözők a kinti megélhetési költségeket, a költözéssel kapcsolatos kiadásokat illetve az otthoni megmaradó költségeket - tapasztalja Votisky Petra. Ez akkor lehet kellemetlen, amikor egy jónak tűnő fizetésről kiderül, hogy mégsem fedezi kellő mértékben a megélhetési költségeket. A nem megfelelő nyelvtudással is vigyázni kell, az nagyon kiszolgáltatottá teheti az embert. Fontos, hogy kint a beszédet is gyakoroljuk már egészen az elejétől. Vannak erre remek oldalak, ahol nyelvgyakorló partnert lehet találni vagy csatlakozhatunk Meetup vagy Internations csoporthoz is.
Az is egy jellemző hiba, hogy megfelelő anyagi tartalék nélkül indulnak útnak, így ha nem válik be egy állás vagy valamiért haza kell költözni, akkor komoly nehézségekkel szembesülnek. „Néhány havi megélhetési költség mindig maradjon a számlánkon, elindulni pedig még többel lehet biztonsággal. Hiszen ki kell fizetni a lakásbérletet, kauciót illetve az első fizetésig is élni kell valamiből" - mondja Votisky Petra.

Tb, adó: hol, mennyit fizetünk?

TB-t alapesetben abban az országban fizetünk, ahol élünk és máshol nincs fizetési kötelezettségünk. Ez akkor működhet máshogy, ha egy olyan országba költözünk, ami EU-n kívüli és nincs vele Magyarországnak szociálpolitikai egyezménye. Ebben az esetben Magyarországon is kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben nem jelentettük be a végleges külföldi letelepedési szándékunkat. Ez jelenleg havi 6930.

Az adózás kérdése ennél bonyolultabb. Itt a következő lépéseket kell végiggondolni.
1. Az első lépés az adóilletőség meghatározása (itt figyelni kell az adott ország szabályozására is);
2. Meg kell határozni, hogy a jövedelem melyik országban adóztatható. (Itt jönnek a képbe az államközi egyezmények, vagyis a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.)
3. A külföldi állam belső szabályai szerint megfizetjük az adót külföldön;
4. Amennyiben a 2. pont szerint a jövedelem a külföldi államban adóztatható, mégis keletkezhet Magyarországon is kiegészítő jellegű adókötelezettségünk. Ilyen például az osztalékjövedelem után fizetendő adó.

Az EU-n belül ha csak munkavállalóként van jövedelmünk, akkor csak abban az országban adózunk, ahol élünk. Ha azonban van más jövedelmünk, akkor keletkezhet adófizetési kötelezettségünk Magyarországon is. Ha ellenben olyan harmadik országban lakunk, amivel nincs kettős adózást elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországnak, akkor a kinti jövedelmünk idehaza is adóköteles. Természetesen a kint befizetett adót beszámítják.
Ha többféle jövedelmünk van, vagy harmadik országba költözünk, akkor érdemes egyeztetni egy nemzetközi adótanácsadóval a kötelezettségeinkkel kapcsolatban.

Hazatérni: legyen állásunk!

A kapcsolódó ügyintézés attól függ, hogy milyen hosszú külföldi tartózkodás után jövünk haza, mely országból. Az is számít, hogy véglegesen jelentkeztünk-e ki. Ez utóbbi esetben újra szerződést kell kötni az OEP-pel, bejelentkezni a NAV-nál, okmányirodában. Ha az EU-ból jövünk haza, az viszonylag egyszerű. A legkönnyebb, ha valamilyen azonnal munkába állunk itthon, mert akkor a munkáltató intézi a bejelentések nagy részét. Ennek hiányában el kell kezdenünk fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis az OEP felé jeleznünk kell a hazatérésünket.

Talán a legnagyobb feladat mindemellett a hazatérés lelki feldolgozása, hiszen nagyon gyakran - főleg hosszabb külföldi tartózkodás után - ún. fordított kulturális sokkot tapasztalhatunk, vagyis az itthoni szokások, kultúra lesz idegen, esetleg irritáló számunkra. Ez egy természetes folyamat, de jó tudni róla.