Imádják hazánkat a cserediákok

Cseke Hajnalka
2015-02-16 15:55
frissítve: 2015-02-18 08:13
Az utóbbi három évben megugrott a magyarországi csereprogramban részt vevők száma.
Tizenkilenc évesen lehetőségem nyílt a 2012/13-as tanévet a világ legcsodálatosabb helyén, Thaiföldön tölteni. Ezt az AFS (American Filed Service: a világ egyik legrégebbi diákcsere-szervezete, a Vöröskereszt után a második legnagyobb önkéntes szerveződés - a szerk.) új, 18 év felettieknek szóló, Vocational programjával tehettem meg, egy évig az Udon Thani Technical College diákja voltam - mesélte a Figyelőnek a gyöngyösi illetőségű Horváth Teodóra. A hagyományos ismeretek, az elektronika és a számítástechnika mellett a magyar fülnek egzotikusan hangzó tantárgyakat is tanult, például gyümölcsszobrászatot, thai építészetet, táncot, etikettet, kézművességet, konyhaművészetet és masszázst. Történelemtanárával végigjárta a helyi nevezetességeket, buddhista templomokat, ahol szertartásokon is részt vett. A kinn töltött egy év alatt megbízhatóan elsajátította a nyelvet, amelyet azóta is használ, amikor fogadó családjával és barátaival levelez. Az AFS-sel nem szakadt meg a kapcsolata, önkéntesként vesz rész a szervezet munkájában. A Károly Róbert Főiskola másodéves turizmus szakos hallgatója, s úgy látja, szakmájában is hasznosítani tudja majd a kinn töltött év tapasztalatait.

NEM INGYENES

Az AFS magyarországi tagozata a rendszerváltás után kezdte meg nálunk a tevékenységét, s ma már a világ 50 országába közvetít magyar középiskolásokat, illetve frissen érettségizett diákokat. (Szervezésében évente mintegy 13 ezren tanulnak hazájukon kívül.) A statisztikák szerint a magyarok közül a legtöbben az Egyesült Államokba, Németországba, Franciaországba, Olaszországba, spanyol nyelvterületre és a skandináv országokba utaznak. Hozzánk pedig elsősorban Thaiföldről, Törökországból, Japánból, Olaszországból és Németországból érkeznek. A statisztikák szerint 1990 óta 2000 magyar középiskolás tölthetett hosszabb-rövidebb időt külföldön, s körülbelül ugyanennyi külhoni diák tanult nálunk.
Bár az AFS nonprofit szervezet, a gyerekeknek nem ingyenes a választott országbeli tanulás, az jellemzően 800 ezer és 2,5 millió forint közötti összegbe kerül. Cél ugyanakkor, hogy olyan diákok is részt vehessenek a programban, akiknek az anyagi helyzete ezt nem engedné meg. A kiutazók mintegy negyedének biztosítanak ösztöndíjat. (A rendszerváltás óta 100 millió forinttal támogatták a hátrányos helyzetű magyar középiskolások külföldi tanulmányútjait, e szponzoráció mögött hazai cégek és pénzintézetek állnak. Az AFS 1990 óta 17 millió forintot gyűjtött vállalati támogatótól.) A kiválasztás nem kis procedúra, személyes beszélgetés keretében mérik fel, melyik diák melyik országban érezné a leginkább „otthon" magát. Ezután jön a befogadó család kiválasztása.

NYITOTTSÁG

Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: a csereprogramok legnagyobb hozadéka, hogy a tanulók megismerik más népek szokásait, viselkedését, átfogó képet kapnak a fogadó országok kultúrájáról és értékeiről, ezáltal nyitottabbá, érdeklődőbbé és elfogadóbbá válnak.
Az AFS New York-i központjának standardja szerint mérik évente azt, hogy mennyire elégedettek a diákok. Több mint 50 ország AFS szervezete közül a magyarországi bizonyult 2013-ban a legjobb partnernek. A nemzetközi felmérés szerint a kiutazó magyar tanulók elégedettsége 98, míg a hozzánk érkező külföldieké 96 százalékos volt. Utóbbiak egyöntetű véleménye, hogy nagyon jó élmények, tapasztalatok várnak a cserediákokra Magyarországon. Értékelték, hogy a fogadó családok rendkívül gondoskodók, ugyanúgy figyelnek és vigyáznak a cserediákra, mint saját gyermekeikre. 2011 óta 37 százalékkal növekedett az AFS magyarországi szervezete által menedzselt csereprogramok száma, azaz ennyivel többen érkeztek hozzánk, illetve utaztak külföldre tanulni.
„I like Hungary because Hungarian people are very nice - írta a Figyelőnek küldött beszámolójában a thaiföldi Patcharin Khumcharoen, aki ezt a tanévet Magyarországon tölti cserediákként a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. Beszámolójában honfitársaink kedvességének méltatása mellett a két ország hasonlóságaira hívja fel a figyelmet. Reméli, hogy egyetemi éveire újra visszatér Magyarországra, vagy ha nem, akkor szeretne itt dolgozni.
Lőrincz Dániel, az AFS kuratóriumának alelnöke, az AsiaCenter vezetőségének B2B marketingmenedzsere több mint 15 éve vett részt a programban, Japánba jutott ki. Megtanulta a nyelvet, megismerte a távol-keleti ország kultúráját, karrierjében is segítették tapasztalatai. Az AFS-sel a mai napig nem szakadt meg a kapcsolata, a kuratórium alelnökeként vesz részt az ideérkező diákok támogatásában, valamint kiutazó magyar középiskolások felkészítésében.