Szijjártó Péter a Magyar Televízió keddi, Az Este műsorában elmondta, az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt Magyarország 2016 januárjától is felhasználhatja. Hozzátette: mindig a "lehívott mennyiség" után kell majd fizetnie Magyarországnak.

Arra a kérdésre, milyen áron kaphatja majd meg Magyarország a gázt, a miniszter azt mondta, a szakértők olyan árformulát fognak kidolgozni, amely ésszerű mind a két fél számára. Jelezte: a majdani ármegállapodásnál a világpiaci folyamatokat nem hagyhatja majd figyelmen kívül.

A kérdésre, ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe, leszögezte: a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, "ez egy önálló kérdés".

Arról is beszélt, Magyarországnak az az érdeke, hogy a Gazprom minél több gázt tároljon a magyarországi gáztározókban, melyeknek a kapacitása összesen 7 milliárd köbméter. Ez egyrészt bevételt jelent, másrészt növeli az energiabiztonságot is - fűzte hozzá.

Jelezte: tavaly 700 millió köbméter gázt tárolt Magyarországi tározókban a Gazprom, de Magyarország ennek akár a többszörösét is tárolni tudná. Hozzátette: erre vonatkozóan szintén van politikai szándék.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin budapesti sajtótájékoztatójával egy időben Maros Sefcovic, az Európai Unió energiaügyi biztosa aa Wall Street Journal szerint azt mondta, hogy az uniót is be kellene vonni a magyar-orosz gáztárgyalásokba, a miniszter kijelentette: Magyarország minden uniós előírásnak meg kíván felelni.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy Közép-Európa energiabiztonságának kérdése egyben európai kérdés és felelősség is. Szerinte az unió, túl azon, hogy a jogszabályokra felhívja a figyelmet, tehetne lépéseket azért is, hogy minden ország - köztük Románia és Horvátország is - betartsa az unió energetikai előírásait. Jelezte: Magyarország az említett két országtól nem tud gázt vásárolni, mert azokban nem végezték el az ehhez szükséges beruházásokat, és ezzel megsértik az unió jogszabályait.

Az Európai Uniónak legalább annyira kellene a meglévő infrastruktúra európai jogszabályoknak való megfeleltetésével foglalkozni, mint azzal, hogy bizonyos jövőbeni szerződések hogyan felelnek meg az uniós jognak - fogalmazott a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kellett-e bármilyen módosítást tenni a megállapodáson, Szijjártó Péter azt válaszolta: aláírt szerződés van, amelyen semmilyen módosítás nem indokolt és a találkozón nem is került szóba.