Erre némileg rácáfolva a sanghaji tőzsde négy hónap alatt elért 65 százalékos száguldásával elképesztő magasságokba emelkedett. Vajon ingoványba próbál kapaszkodni a kínai részvénypiac, vagy stabilan áll a jó gazdasági teljesítmény szilárd talaján?
Javuló fundamentumok egyelőre nem láthatók, a kínai vezetésnek a lassuló gazdaságot kell ismét növekvő pályára állítania. A magas alapkamat lehetőséget teremt ugyan a monetáris lazításra, de a kormányzat keze gúzsba van kötve, mert a már esésnek indult kínai ingatlanárak nyomán könnyen bedőlhet a felduzzasztott hitelekre épült piac. Mérgező koktél lehet a gazdaság számára a termelővállalatok körében is divatos ingatlanpiaci spekuláció, a 2008-ban indult beruházási buborék következtében kialakult jelentős többletkapacitások miatti vállalati csődök és az emelkedő dollár. A jüan de facto az amerikai fizetőeszközhöz van kötve, így a dollárral párhuzamosan erősödik Kína Egyesült Államokon kívüli fontos exportpiacainak devizáival szemben (Európa, Japán). Ez rontja a legnépesebb ország versenyképességét, felerősíti a már tapasztalható tőkekiáramlást. A gazdasági folyamatok tehát aligha nyújtottak tápta...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/8 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!