Mindennap áremelés. Szegénység, kilátástalanság. Behívók elől menekülés. Reménykedés, hogy nem következik be a totális háború.
Több mint ezer kilométerre van Kárpátalja a háborús kelet-ukrajnai régióktól. A nagy távolság ellenére a véres konfliktus következményei nagyon erősen éreztetik hatásukat a Magyarországgal szomszédos megyében is. Szinte nincs olyan beszélgetés, induljon bárhonnan, hogy két perc múlva nem ott tartanának a felek: meddig tart még ez a szörnyűség, mi lesz így velünk? Az emberek egyre jobban félnek. Félnek a behívástól, a háború okozta egyre elviselhetetlenebb gazdasági-szociális terhektől, a harcok kiterjedésétől, a határzártól. Rettegnek a hadiállapot bevezetésétől.
Bár eleinte a többség azt remélte, hogy Kárpátalját nem legyinti meg a háború szele, sajnos nem így történt. Az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott minden. Az ember már-már hajlamos boldog békebeli időknek nevezni az ország életét fenekestül felforgató Euromajdan előtti időszakot. Az akkor utcára vonulók reményeiből gyakorlatil...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/8 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!