Eddig annyi volt ismert, hogy márciusban három amerikai vállalat érkezését jelenthetik be. Ez most kiegészült azzal, hogy az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokon „nagyon komoly gazdasági csomagot" rakott össze Orbán Viktor, amelynek eredményeket több ezer munkahely jöhet létre. Jelenleg három nagy autógyártóval is tárgyal a kormány, két némettel és egy más országban jelen lévővel. Áprilisban derülhet ki, hogy ezek közül az egyik Magyarországot választja-e telephelyének. (A korábbi hírekkel ellentétben a vállalatok között nincs ott a BMW, amely Európában nem akar új gyárat létrehozni.)
A háttér tájékoztatón a miniszterelnök részleteket árult el Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott hétfői megbeszélésekről. E szerint a legnehezebb kérdésnek a Malév örökség felszámolása bizonyult. Orosz részről száz millió eurós tartozást tartanak számon. Megállapodás született arról, hogy ezt egy összetett konstrukcióban, a Vnyesekonombank bevonásával, hosszabb idő alatt rendezzük. Valószínűnek tűnik, hogy Magyarország az Oroszországban rendezendő futball világbajnokságra stadiont építhet a hozzá tartozó infrastrukturális rendszerrel együtt.

Magyar részről azzal számolnak, hogy a jelenlegi gázszerződés keretei között a fel nem használt kontingens lehívása további négy-öt évig biztosíthatja a hazai szükségleteket. Szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi, az olajárakat csúsztatottan követő árképlet helyett áttérjünk a spot árakra, ezzel kapcsolatban azonban az év végéig még további egyeztetések lesznek. Az oroszok nem kérnek tulajdonrészt a magyarországi gáztárazókból, ugyanakkor évről évre kell majd velük megállapodni a tartalékolásról, ami akár a három milliárd köbmétert is elérheti. A hosszú távú magyar energiatervek része, hogy annak ellenére, hogy Oroszország lemondott a Déli Áramlat megépítéséről, komolyan fontolgatjuk a magyarországi szakasz megépítését, aminek a belső ellátásban is komoly szerepe lehet. Bár a mostanában egyre többször Török Áramlatként emlegetett vezeték megépítésével kapcsolatban még sok a tisztázásra váró kérdés, Magyarország készen állna arra, hogy görög, makedón, szerb részvétellel vezesse tovább a gázt akár Ausztriáig.

Ebben az ügyben azonban nem várható az Európai Bizottság jóváhagyása.

Magyar részről egyébként úgy értékelik, hogy Oroszország valóban érdekelt az ukrajnai tűzszünet fenntartásában, mert a minszki szerződésben az orosz igények kilencven százalékban teljesültek. Ezért is támogatnák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatba foglalja a megállapodást. Ugyanakkor kiszámíthatatlan, hogy a Debalceve (ahol Putyin fegyverletételre és távozásra szólította fel az ukránokat) körüli folytatódó harcok nem borítják-e fel az egész megállapodást.