Ma dől el, mi lesz a görögökkel
2015-02-20 09:58
frissítve: 2015-02-20 10:02
Az eurócsoporté a döntés arról, hogy elfogadják-e az euróövezeti keretmegállapodás hat havi meghosszabbítására csütörtökön tett görög javaslatot.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteki ülésén csak két választás lehetséges, vagy elutasítják, vagy elfogadják a görög kérelmet. "Ezután nyilvánvalóvá válik, hogy ki akar megoldást, és ki nem" - áll a görög kormány közleményében.
Athén azt javasolta, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg a 2012. március 15-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást (Master Financial Assistance Facility Agreement - MFAFA). Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány cserébe egyebek között azt ígérte: tiszteletben tartja a hitelezőknek tett összes pénzügyi vállalását, tartózkodik a költségvetési célokat, a gazdasági fellendülést és a pénzügyi stabilitást fenyegető egyoldalú lépésektől.
A német pénzügyminisztérium elutasította a görög kérelmet, mondván, az egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitelprogramhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül, emellett nem tesz eleget az euróövezet által meghatározott feltételeknek. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter később résnyire nyitotta az ajtót a görögök előtt. Egy berlini sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a görög kormány ajánlata "nem elegendő", de a tárgyalások kiindulási pontjaként felhasználható.
Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz csütörtökön telefonon tárgyalt egymással. Egy görög kormányzati forrás beszámolója szerint egy "jó hangulatú" beszélgetés során az Athén és Európa számára kölcsönösen előnyös megoldást próbálták keresni.
A görög kormány ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Németország a pénzügyminiszterek tanácskozását előkészítő munkacsoport csütörtök délutáni ülésére beterjesztett dokumentumban a "trójai faló" kifejezést alkalmazta az MFAFA meghosszabbítását kérelmező görög levélre. "Ez inkább egy trójai faló, áthidaló finanszírozás megszerzésére irányul, és lényegében véget vet a jelenleg futó (hitel)programnak" - áll a német előterjesztésben, amely szerint a görög hivatalos kérelem - Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszternek a Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetőjének címzett levele - egyáltalán nem egyértelmű, óriási teret enged a különböző értelmezéseknek.
Janis Reirs, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Lettország pénzügyminisztere arra figyelmeztetett, hogy az euróövezet nem fogad el egyoldalú görög döntést. Az eurócsoport jelezte Görögországnak, hogy az együttműködés csak a jelenleg is futó hitelprogramon alapulhat. "Az EU nyitott az együttműködésre a görög kormánnyal, de egyoldalú döntést nem fogad el" - mondta a Londonban tartózkodó Reirs.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kizárta, hogy országa bárminemű további segítséget nyújtson Görögországnak. A Financial Times brit lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy "nyugodtan" fogadná Görögország esetleges kilépését az euróövezetből. "Európában senki nem akar több pénzt adni Görögországnak" - mondta Fico, hozzátéve, hogy nem tudná megmagyarázni választóinak, hogy a "szegény" Szlovákiának miért kell támogatnia a görögöket.
Alexander Stubb finn miniszterelnök ugyancsak elvetette a görög kérelmet, mondván, hogy az nem tesz eleget az euróövezeti partnerek által megszabott feltételeknek. A Németországban tartózkodó Stubb úgy fogalmazott: a kiindulópont az, hogy Görögországnak folytatnia kell a strukturális reformokat.
Manuel Valls francia miniszterelnök viszont úgy értékelte görög kollégájának legutóbbi nyilatkozatait és döntéseit, hogy azok "bátorító jelzések", miszerint "megállapodásra lehet jutni és gyorsan". A parlamentben csütörtökön tartott beszédében Valls megerősítette, hogy Franciaország a végsőkig fog küzdeni annak érdekében, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon.