A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint - bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,5 százalékos volt a növekedés - 2015-ben lényeges lassulás valószínű. Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek. Két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű. A kedvező tavalyi növekedési és egyensúlyi folyamatok ellenére sem csökkent az államadósság, így a költségvetési politika mozgástere szűk. Ugyanakkor a leesett olajár miatt alacsony infláció, valamint a devizahitelesek terheinek csökkenése következtében gyorsul a fogyasztás bővülése.

Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban és itthon is fokozódott a bizonytalanság. A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat.

Magyarország külföldi megítélése (az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt) nagyon kedvezőtlen. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben homályos a fejlesztések forrása, s ráadásul beleütközik az EU energiapolitikai elveibe és valószínűleg szabályaiba.

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait. Ha azonban e gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad. A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat.

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékra csökkent. Ugyanakkor az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit jelentősen emelkedett. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az eurohitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. A Monetáris Tanács a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja. Ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható. A hitelminősítők az év második felében valószínűleg javítani fogják besorolásunkat.