„A vallás egy lyukas, nem korrekt köntös, és nagyot hibázik az, aki ezt mindenre rá akarja húzni" - indított M. Soós Tamás orientalista, tételmondatot támogató 10 perces felszólalásával. A Koránt idézve állította, hogy, ha az uralkodó prekoncepciók helyett érdemi párbeszéd zajlana, meg lehetne akadályozni a társadalom perifériáján lévők radikalizálódását.

Az ellenző oldalról, Ruff Tibor teológus és filozófus cáfolta, hogy az iszlám alapelveiből fakadóan a béke vallása volna; tette ezt maga a Korán, valamint egy független oxfordi tanulmány idézésével. Elismerte, hogy létezik ugyan békés iszlám, de ezen többség képviselőinek az volna feladata, hogy egységesen és élesen elhatárolódjanak a vallásuk nevében történt gyilkosságoktól. Ehhez azonban saját testvéreiket kellene megtagadniuk - hívta fel a figyelmet.

Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő szerint a terrorizmus nem más, mint politikai erőszakforma, mely végigkísérte történelmünket, és ha társul is hozzá vallási tartalom, megfélemlítésének célja kizárólag a politikai alávetés. A terrorizmus a gyengék végső politikai eszköze, a terrorista bárhonnan érkezhet.

Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő elsőként egy „csak"-kal kiegészítve a tételmondatot jelezte, hogy ugyan nagyban hozzájárulnak a vallási és társadalmi okok, de nem csak ezek a terrorcselekmények kiváltó okai. Emlékeztette a hallgatóságát arra, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek óta közel 50 százalékkal nőtt a terrorcselekmények aránya, melyeknek elkövetői többségében muzulmánok. Mindemellett hangsúlyozta, hogy ezért nem a vallást, hanem annak rosszul értelmezőit kell elítélni, és kiemelte az oktatás fontosságát.


Több hallgatói kérdés is Korán-idézetek felolvasásából állt. Ruff kiemelte, hogy nem lényegtelen, milyen szövegen nyugszanak fundamentális nézetek. Egy kérdező használta az iszlám terrorizmus kifejezést, amit Tálas erőteljesen ellenzett, és igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy ne kriminalizálják a nézeteket, mert az emberi méltóság része a szabad gondolkozás. Ruff erre reagálva kifejtette: nagyon örül, hogy olyan társadalomban élhet ahol a nácizmust, a fasizmust és minden gyilkos ideológiát igenis lehet kriminalizálni. Ruff egy kérdésre azt felelte, hogy az Iszlám Államot és a terrort a vezető muszlim teológusoknak kellene elítélniük, így bizonyítva, hogy a jelenleg passzív muzulmánok mérsékelt nézeteket vallanak. Jogilag semmi esetre sem szabadna korlátozni a vallásgyakorlást.

A két oldal végül némi konszenzussal zárta a vitát, és megegyeztek abban, hogy gyűlöletre nem alapozhatunk, mert a gyűlölet gyűlöletet szül. Sokan nem adták le a szavazatukat, mindazonáltal a titkos közönségszavazás végül azt az eredményt rajzolta ki, hogy a tételmondatot a vita előtt és után egyaránt ellenzők 209-en voltak, míg az esemény előtt és után is a tételmondat mellett voksolók 33 embert számláltak. A támogató oldalnak 9 főt sikerült meggyőznie a hallgatóságból, míg az ellenző oldal 19 szavazót nyert meg az érvelésével.