Évtizedeken át Észak-Korea egyike volt azon „titkos társadalmaknak", melyekről minimális szinten szűrődtek ki információk a médiába. Nukleáris tevékenysége, kísérletei ezt a merev, izolált állapotot tovább erősítették. Maga a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mára azon kevés államok egyike, ahol töretlenül kiállnak a kommunizmus mellett, és fő céljuk ennek az ideológiai berendezkedésnek a megtartása. A mai napig kemény kézzel kormányoznak, az emberi jogok megsértése rendszerszintű probléma. Az Amnesty International által közzé tett becslések szerint több százezerre tehető azon foglyok száma, akik politikai nézeteik végett töltik börtönbüntetésüket.
Észak-Korea néphadseregében - a CIA amerikai hírszerzési ügynökség állítása szerint - több mint egymillióra tehető az aktív katonai szolgálatot teljesítők száma és 7 millió főre tehető a tartalék erők nagysága. Ezek a számok amiatt is elképesztőek, mert az ország csupán 25 millió fős lakossággal rendelkezik, így minden huszonötödik civil lakosra jut egy aktív szolgálatot teljesítő katona. Fontos megjegyezni, hogy az Észak- és Dél-Korea közt húzódó demilitarizált övezet, melyet a 38. szélességi foknál húzott meg az akkori két szuperhatalom (USA, SZU), mindig prioritást élvez a szárazföldi erők manőverezése, így különösen erődemonstrálás céljából.
Észak-Koreában zárt gazdasági rendszer működik, amely azt jelenti, hogy kevés vagy egyáltalán nincs kapcsolata más államok gazdaságával. Nagy hátulütője a rendszernek, hogy az ország így jelentős gazdasági növekedési potenciáltól esik el. A társadalomban nagy a képzett fiatalok száma, ha mindehhez hozzávesszük a stratégiai elhelyezkedést, bizonyos becslések szerint, a zárt gazdaság miatt évi 5-8%-os gazdasági növekedéstől is eleshet az ország.
2006 októberében Észak-Korea bejelentette, hogy sikeresen atomfegyver kísérletet hajtott végre. A nemzetközi közösség a hír hallatára azonnal mozgósítani kezdett, és diplomáciai eszközökkel próbálta visszaállítani a stabilizációt a térségben. Azóta is intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tesznek, hogy megfékezzék az ország nukleáris ambícióit. A folyamatos tárgyalásoknak köszönhetően a phenjani kormány beleegyezett, hogy leállítsa a főreaktort. Ezt követően két további nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre Észak-Korea. A 2009 májusában végrehajtott földalatti kísérleti robbantást az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1874. számú határozatával szankcionálta. Az utóbbi 2013 februárjában történt, amely után az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze. Az ülésen szankcionálták a készpénztranszfert, illetve az észak-koreai diplomaták utazásait is. 2014 márciusában végrehajtott rakéta kísérletek alkalmával, az észak koreai hadsereg két közepes hatótávolságú Nodong típusú ballisztikus rakétát tesztelt sikeresen, mellyel ismét megsértették az ENSZ BT határozatát.
Az előrejelzések tekintetében óvatosnak kell lennünk, hiszen a jelenlegi ország vezető Kim Jong-un előreláthatóan folytatja az eddigi tevékenységét a kormány élén. Nem várhatóak radikális reformok a gazdaságban, az oktatásban, sem pedig egyéb állami monopóliummal rendelkező részterületen. Vélhetően Kína továbbra is ellátja majd szocialista elvtársállamát a szükséges mennyiségű energiahordozóval és mezőgazdasági termékekkel. A nukleáris kérdés viszont továbbra is nyitott marad, mivel Észak-Korea nem engedi be a Nemzetközi Atomenergiaügyi Ügynökség ellenőreit, így nem prognosztizálható számottevő javulás az ország és a nyugati államok közti együttműködésben.
A rovatot a www.biztonsagpolitika.hu honlap üzemeltetője a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.