A kurdok március 21-én ünneplik az újévet, és egyre valószínűbb, hogy egyben a kiterjesztett jogaikat is ünnepelhetik majd. A kurdok ilyenkor hagyományosan tüzet gyújtanak, és tűzugrással tisztelegnek az újév előtt. A várakozás minden évben nagyon nagy, azonban idén a politikai változások még izgalmasabbá teszik az ünnepet: új lendületet vett a kurd konfliktus megoldása, júniusban pedig Törökország választásokat tart.

Habár 2013 óta fegyverszünet van, a béke rendkívül törékeny. Ha azonban az iszlám- konzervatív AKP vezetésen múlik, akkor idei újévi ünnep a béketárgyalások végső szakaszát jelentheti, Ahmet Davutoğlu miniszterelnök ugyanis a betiltott kurd PKK munkáspártot felszólította a fegyveres harcok felhagyására. Az újévi ünnep tehát a béke ünnepe lehet.

A több mint 30 éves véres háború, és 40 ezer halott után nagyon nagy a vágy a békés együttélésre. Újabb békülésre utaló jel, hogy pár nappal ezelőtt az isztambuli Dolmabahçe Palotában Sırrı Sureyya Önder, a HDP kurd párt parlamenti képviselője, együtt jelent meg Yalçın Akdoğan kormánypárti politikussal a sajtó előtt. Ez már önmagában is hatalmas előrelépést jelent.

A HDP politikus felolvasta a bebörtönzött kurd PKK vezető Abdullah Öcalan nyilatkozatát, amelyben felszólítja a követőit a leszerelésre. Emellett még tíz tárgyalási pontot nevezett meg, amelyekről Öcalan és a török kormány már korábban is tárgyalt.

„Az idő majd megmutatja, hogy ez egy történelmi lépés-e, de az kétségtelen, hogy egy nagyon értékes lépésről van szó"- kommentálta Göksel Bozkurt újságíró a Yurt ellenzéki lapban. Az esélyek a változásra most magasabbak, mint eddig bármikor. Egy kormányzati képviselő közös megjelenése egy HDP-s taggal azt mutatta, hogy a háttérben már régóta tárgyalások folynak. Most úgy tűnik, hogy a kurdoknak és a Recep Tayyip Erdoğan államfő vezette AKP-nak közösek az érdekei. Mindkét fél az alkotmány változtatását sürgeti.

A kurdok jövője múlhat a választáson
Erdoğan nagyobb államfői hatalmat, a kurdok pedig több jogot és szabadságot akarnak, és azt szeretnék, hogy ez az alkotmányban vissza is köszönjön. Lehetséges, hogy Erdoğannak a kurdok szavazataira is szüksége lesz a júniusi választásokon, így nem kizárt az együttműködés.

A kurdok jövője múlhat a választáson. Eddig a HDP a Parlamentben csak egyéni képviselői mandátummal képviseltette magát, nem mint egységes párt. Az 550 képviselőből 28-an kurdok, azonban nem rendelkeznek azonos forrásokkal, mint a konkurencia.

A kurdok megváltoztatták a stratégiájukat. Az Iszlám Állam elleni harcuk új öntudatot adott nekik, hiszen aki a kurdokat eddig mindenek előtt a PKK-val és a terrorizmussal hozta kapcsolatba, most a demokráciáért és az emberi jogokért kiálló embereket látja bennük. Jelenleg önálló párt felállításán dolgoznak, jó közvélemény-kutatási eredményekkel: 9%-ra teszik a párt támogatottságát. Ha átlépik a 10%-os küszöböt, és ezzel bekerülnek a Parlamentbe, akkor ott befolyásoló tényezővé válhatnak.