A CETO 5, ami egy görög istennőről kapta a nevét, egyben része egy ausztrál kezdeményezésnek is, ami a hullámenergia kereskedelmi életképességét, jelentőségét mutatja be. Működése három elemsorból áll, amiket teljesen elárasztott bóják és szivattyúk alkotnak. Az óceán mozgása működésbe hozza a 240 kW-os bójákat, amik vizet nyomnak az erőturbinákba, miközben átfolynak a sótalanító rendszeren is.
A Carnegie Wave szerint, a CETO 5 számos előnnyel rendelkezik a többi hullámenergia rendszerrel szemben, mivel a víz alatt helyezkedik el, és így a szerkezetek kevésbé vannak kitéve a vihar okozta esetleges károknak. Továbbá az apály-dagály jelenség sokkal megbízhatóbb forrása az energiatermelésnek, mint a nap vagy a szél.
 |
A vízügyi és energiaszektorok összefüggése evidens, de a fenntartható módon történő nexus, vagyis a kettő együttkezelése mégsem ennyire egyértelmű - tájékoztatta Molnár Kata vízügyi szakember a Figyelőt. Ez az ausztráliai energiatermelő és egyben sótalanítást végző rendszer is azt mutatja, hogy a környezetbarát, hatékonysági mutatókat előtérbe helyező, megújuló energia termelő technológiák egyre nagyobb figyelmet kapnak.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindent a helyi adottságoknak megfelelően kell kezelni. A globális szintű kihívásokra, mint például a klímaváltozás, ami a világon sokféleképpen jelentkezik, és sokféle hatással van az egyes térségekre, fontos, hogy helyi válaszok szülessenek - figyelmeztet Molnár Kata. Ausztráliában a hatalmas aszályok miatt a vízellátás kardinális kérdés. Bár a sótalanítás költséges technológia, az ilyen szárazsággal sújtott területeken ez is egyre inkább megoldásként szolgál.
A CETO 6-ra való előkészületek már zajlanak - az új konstrukció a tervek szerint négyszer annyi energiát fog tudni előállítani, mint a jelenlegi rendszer.