"Számunkra elképzelhetetlen, hogy feladjuk az eurót..." - mondta a miniszter, aki a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali populista párt vezetőjeként került be Alekszisz Ciprasz kormányába. Hozzátette, hogy "ha Görögország felrobbanna, Spanyolország és Olaszország jönne utána. És valamikor Németország. Az az út azonban nem járható, hogy a görögöknek egyre tovább kelljen fizetniük."

Korábbi fenyegetőzésével kapcsolatban, miszerint "ha Görögországot cserben hagyják", menekültek százezrei fogják elsöpörni Európát, Kammenosz azt mondta, csak világossá akarta tenni, hogy "mit jelentene, ha Görögországot kiszorítanák az eurózónából. Nem csak egy gazdasági válságról van szó, hanem egy humanitáriusról is. Onnantól nem számítana semmilyen megállapodás..." - fejtegette. "Onnantól fogva nem lennénk kötelesek befogadó országként bánni a menekültekkel" - mondta.

A miniszter azzal vádolta Berlint, hogy a januári parlamenti választások után megpróbált beleavatkozni Görögország belügyeibe, és nyomást gyakorolt a győztes Szirizára (Radikális Baloldal Koalíciója), hogy ne lépjen koalícióra az ő pártjával. "Az az érzésem van, hogy a német kormány célba vett bennünket, és egyesek szabályszerűen ki akarnak bennünket szorítani az eurózónából" - mondta.

A Görögországot nap mint nap bíráló Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nevének említésére Kammenosz azt mondta: "Olyan ez mint egy pszichológiai háború, és Schäuble ezzel megmérgezi a két ország viszonyát." Egyúttal arra figyelmeztette Berlint, hogy őt és Jánisz Varufakisz pénzügyminisztert is a görög nép választotta.

A populista politikus a görög korrupció miatt kapott kritikákat azzal utasította vissza, hogy "Németország vagy Schäuble úr sem volt mindig hibátlan". "Mi, görögök pontosan emlékszünk rá, hogy Schäuble úrnak azért kellett távoznia a (CDU élén betöltött) pártelnöki posztjáról, mert egy ízben megvesztegetésbe keveredett" - mondta Kammenosz, a CDU jó néhány évvel ezelőtti pártfinanszírozási botrányára utalva. Felemlegette egyúttal a Siemens cég görögországi főnökének ügyét, akit ezért csak Németországban engedtek felelősségre vonni.

Kamennosz a Bildnek azt hangoztatta, hogy Görögországnak nincs szüksége egy harmadik mentőcsomagra, hogy aztán a régi tartozást mindig csak újabb adósságból tudják kifizetni. Ehelyett "végre egy adósságcsökkentésre lenne szükségünk, ahogy az Németország is megkapta 1953-ban a londoni adósságkonferencián" - mondta.

A második világháborús náci megszállás miatt követelt jóvátétel kapcsán, amelynek ügyét ismét elővette az új athéni kormány, Kammenosz azt mondta, hogy ez részükről "nem egy Németország elleni lépés, mint inkább történelmi kötelesség". "Az az arany, amelyet a nácik elvittek Athénből Berlinbe, sokat ért. Ebből adódóan egyfajta kárpótlást várunk. Csakúgy, mint a kényszerkölcsönökért és az archeológiai szobrok lerombolásáért" - vélekedett.

A miniszter azt is mondta, hogy Görögországnak nagy veszteségeket okoznak az Oroszország elleni szankciók, mivel mezőgazdasági exportjának 70 százaléka oda irányul, és idegenforgalmának 25 százalékát az Oroszországból érkező turisták adják. "Ezért aztán kártalanítást kell kapnunk az EU-tól azért, amit ott veszítünk. Különben nem tudunk és nem akarunk majd csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, amelyek kárt okoznak a gazdaságunknak" - tette hozzá.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszterrel ugyancsak szombaton jelent meg interjú a Corriere della Sera című olasz lapban, amelynek Varufakisz kijelentette, hogy kormánya kész "elhalasztani bizonyos választási ígéreteinek megvalósítását".

"Teljesen vissza akarjuk fizetni az adósságainkat. De azt kérjük a partnereinktől, hogy segítsenek újraindítani a növekedést Görögországban. Minél gyorsabban stabilizálódik a gazdaságunk, annál gyorsabb lesz a visszafizetések üteme" - magyarázta tárgyalási álláspontjukat.