Svájc egy kis és különösen nyitott gazdaságnak számít, amit érzékenyen érint az árfolyam változása, a svájci frank mozgása pedig az elmúlt hónapokban igen intenzív volt. Ez természetesen hatással volt az ország gazdaságára, amelyen már most megfigyelhetőek a tünetek. Januárban 0,5, februárban viszont már 0,8 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, tovább folytatva (és egyre intenzívebbé válva) a négy hónapja tartó csökkenést.

Ennek nagyrészt a január 15-ei bejelentés az oka, amikor a Svájci Nemzeti Bank (Swiss National Bank - SNB) délelőtti sajtótájékoztatóján közölte, hogy eltörli az árfolyam mesterséges, minimum 1,20 svájci frank 1 euróért való átváltását, és átállnak a szabad lebegésre (azaz amikor a központi bank nem szól bele az árfolyam alakulásába). Az SNB által tartott árfolyam megszüntetésére reagálva a befektetők hatalmas mértékű frank-vásárlásba kezdtek, ezzel elindítva a svájci frank történelminek mondható erősödését, felbolygatva a devizapiacot, hatalmas nyereségeket és veszteségeket generálva - utóbbi hatására számos befektető cég csődbe is ment a következő napokban.

A január 15-e utáni őrült roham óta viszont a frank folyamatosan gyengül a legtöbb nagyobb gazdaság valutájával szemben. Mára már jellemzően gyengébb árfolyamszinten áll, mint január közepén és végén volt, és nem látszódik egyelőre a gyengülési trend vége. A piaci szereplők még mindig keresik az „egészséges" átváltási szintet most, hogy szabadon mozog a svájci fizetőeszköz a többi valutához viszonyítva. Még akár az is elképzelhető, hogy visszaállnak a korábbi átváltási arányok.

Az ominózus január közepi sajtótájékoztató után a frank egy nap alatt több mint 20 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A csúcspontját január 25-én érte el - ekkor a január 15-e előtti (mesterséges szinten tartott) 1 eurót 1,20 CHF helyett már 0,98 CHF-ből meg lehetett vásárolni. Azóta a frank rengeteget gyengült, a héten már 1.06 CHF környékén lehetett egy eurót vásárolni. Ez egy 8,5 százalékos mérséklődés a csúcsponthoz képest, de még így is 11,2 százalékkal magasabb, mint a január 15-e előtti állapot. Nem ez a helyzet viszont a többi valutával. Az USA dollárral szemben az első nagy piaci mozgás után mára visszaállt majdnem az eredeti állapot - a március 13-ai tőzsdei záráskor már csak 1,3 százalékkal ért többet a frank, mint január 15-ét megelőzően. A többi nagyobb devizával szemben pedig mára csupán 3-8 százalékkal ér többet ma, mint az SNB nagy bejelentés előtt.

Az, hogy az euróval szemben jobban megerősödhetett a frank, abban az euró jelentős gyengülése is szerepet játszott. Az EU közös fizetőeszköze egyre jobban leértékelődik a nagyobb gazdaságok valutáihoz képest, főleg az egyre erősödő a dollárral szemben. Erre az euró-gyengülésre még jobban rá fog játszani az Európai Központi Bank most elindult mennyiségi lazítása, ami növelni szándékozik majd az inflációt a térségben, ezzel tovább gyengítve a közös valutát.

A svájci export értéke eléri az ország éves GDP-jének 72, importja pedig a 60 százalékát. Irányát tekintve az exportjának 45 százaléka, importjának pedig 65 százaléka irányul az eurózóna országaiba. Ezek alapján az euró árfolyama a lényegesen meghatározó az ország gazdaságára nézve. A svájci frank erősödésével az exportált termékek ára nőni fog, csökkentve a kivitelt, az import termékek ára pedig csökkenni, ezzel csökkentve a hazai árszínvonalat. Ez az árfolyamváltozás deflációs nyomás alá helyezi Svájcot, azonban az irányadó kamat tavaly december óta történelmi, -0,75 százalékos mélyponton van, ezzel mozgásterük igencsak lekorlátozódott.