Némi zavart okozhatott a lakossági állampapírok piacán a brókerbotrány. Erre utal egyrészt, hogy a három pénzügyi szolgáltatót érintő bedőlés után a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője ma közös sajtótájékoztatón igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az államkincstári számlák biztonságosak, a lakossági kötvények jó hozamot ígérnek, és mögöttük az állam garanciája áll. Varga Mihály és Barcza György hosszasan ecsetelték az állampapír befektetések előnyeit az eseményen. Ez persze történhetett abból a szimpla helyzetfelismerésből is, hogy rés nyílt a piacon, most érdemes lecsapni a potenciális ügyfelekre, akik a csúnya botrányoktól megriadva biztonságban szeretnék tudni a befektetéseiket.

Árulkodó volt viszont az ÁKK első emberének lapunk kérdésére adott válasza. Előtte Varga Mihály arról számolt be, hogy februárban milyen lendületesen bővült a lakossági államkötvény állomány, az újabb termékek közül mind a tavaly bevezetett Bónusz, mind a korábban piacra dobott Prémium nagyon kelendő a kisbefektetők körében.

Ezután kérdeztük meg Barcza Györgytől arról, hogy milyen folyamatokat látnak márciusban, amikor a brókerügyek tényleges bizalomromboló hatása már megmutatkozott. Az ÁKK irányítója szerint még nem lehet pontosan megítélni a hatásokat, a napi visszaváltások alakulása is befolyásolja az összképet. Elismerte ugyanakkor, hogy a hónapban már volt két nagyobb összegű kötvénylejárat is, és - ahogy fogalmazott - egyelőre nem látják ennek a megújítási lábát. Magyarul a kötvénye kifizetése után a pénz nem áramlott vissza az állampapírokba.

Az elmondottak akár a piaci bizalom megingásának is lehetnek a jelei. Barcza szerint érdemes még pár hetet várni a trendek megítéléséhez. Szerinte elég vonzóak a kötvények kondíciói, a lakossági kereslet aktív és termékfejlesztéseken is dolgoznak.

Szóba került a devizakötvény kibocsátás is a tájékoztatón. Erről Varga Mihály azt mondta, hogy az állam nem kíván kimenni erre a piacra idén, az adósság megújítása ugyanis ezt nem igényli. Rákérdeztünk, hogy akkor sem bocsátana ki ilyen kötvényeket a magyar állam, ha egy kedvező ajánlatot kapna. Erre Barcza azt felelte, hogy az idei deviza alapú lejárat 2,3 milliárd euró, ebből félmilliárdot a PEMÁK-ból, a letelepedési államkötvényből és más, hazai befektetőknek kínált devizaalapú kibocsátásból tudnak fedezni, a fennmaradó részt pedig forint alapon tervezik megújítani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy kategorikusan kizárható a devizakötvény értékesítése idén. Ha a piacépítés szempontjából erre szükség lenne, vagy amennyiben az ECB kötvényprogramja olyan alacsony mértékűre nyomja le az eurókötvények hozamát, amely ezt a konstrukciót kedvezőbbé tenné a forintalapú kibocsátással szemben, akkor érdemes lehet elgondolkodni a devizakötvényeken. Ez azonban pillanatnyilag nincs napirenden, az éves kibocsátási terv menetrend szerint halad.