Komoly átalakítások várhatók az adórendszerben. Szeretnék, ha megfelelő időt kapnának a gazdasági szereplők ahhoz, hogy ezekhez alkalmazkodni lehessen. A társasági adót 10 százalékhoz közelítenek, vizsgálják az áfa kulcsának mérséklését, valamint az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Fontos az adóztatás minősége is. A cél, hogy az adórendszer sokkal inkább ügyfélbarát legyen. Olyan ösztönzőket, olyan adórendszert szeretnének, amely ebbe az irányba mutat. Fontos a határidők változtatása, nem fogadható el, hogy a NAV éveken keresztül vizsgáljon egy-egy vállalatot. Ezt rövidebbre kell szabni. Szeretnék lehetővé tenni, hogy a cégek saját maguk kérjenek adóvizsgálatot. Ez fontos lehet mondjuk egy vállalati felvásárlásnál vagy egyesülésnél. A bírságokat mérsékelnék, nem büntető jellegű, hanem határozott bírságok kellenek. Szeretnék, ha a mostani több mint 4 millió szja adóbevallás jelentősen csökkenjen, akár nullára is. Ez azt jelenti, hogy az adóhivatal készítené el az adóbevallást.
Az idén 2,5 százalékos éves GDP növekedéssel számolnak, de ez pesszimista becslés, inkább több lesz. Az olajárak csökkenése kedvező a magyar gazdaságra, akár fél százalékkal is nagyobb lehet az alacsony olajár miatt a gazdasági növekedés.

2010-ben két fő gazdaságpolitikai célt tűzött ki maga elé, az egyik az adósságcsapdából való kikerülés, a másik pedig a munkahelyek számának növelése. A célokat elértük, stabilizáltuk a gazdaság állapotát. Beindult a gazdasági növekedés. Ezt elismerte a nemzetközi pénzügyi világ, remélhetőleg a hitelminősítők is elismerik. 2009-2010-ben Görögországgal voltunk egy kategóriában, ma a görögök még ugyanott tartanak. Nálunk tavaly 3,6 százalék volt a GDP növekedése, az idén nem bocsátunk ki deviza kötvényt. A munkanélküliség 7,4 százalékra csökkent. (A közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - a szerk.)

A 10 operatív program közül 6-ot Brüsszel jóváhagyott, következhet a pályázatok kiírása. A források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánják felhasználni. Az előző ciklusban ez az arány 16 százalék volt. A következő 7 évben a magyar társfinanszírozással együtt 12 ezer milliárd forint fordítható e célra.
A magyar gazdaság régiós összehasonlításban is visszanyerte korábbi pozícióit. Ezt mutatja a 3,6 százalékos növekedés, ekkora tempóra a válság előtt volt utoljára példa. Ekkora növekedéssel senki nem számolt, még a kormányt is meglepte. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy a külső konjunktúra lassult, az EU piacok egy százalék alatti mértékben növekedtek. A magyar növekedés a korábbiakkal ellentétben nem hitelfelvételből valósult meg. Az export mellett az emelkedő belső kereslet is hozzásegítette a gazdaságot a bővüléshez. Az ipari termelés immár 16. hónapja növekszik szinte folyamatosan. A beruházási ráta 20 százalék fölé emelkedett. Ehhez hozzájárult az, hogy az EU-s pénzeket nagyobb mértékben és hatékonyabban tudtuk felhasználni. Bővült a hitelezés, a jegybank és az Eximbank hitelprogramokat indított el. Egyensúlyban lévő költségvetés a cél.

2018-ig 50 ezerről 70 ezerre kívánják emelni a duális szakképzésben részt vevők számát és növelni szeretnék a részt vevő vállalatok számát is. A hatékony képzési helyek számának növelését a kamarákon keresztül képzelik el.
2013 után 2014-ben is csökkent az adósság, 76,9 százalék volt GDP arányosan tavaly - az előzetes adatok szerint.
A külföldiek tulajdonában lévő állampapírok állománya 56 százalékról 51-re mérséklődött, a belföldiek kezében lévő kötvények aránya viszont 5 százalékról 10 százalékra emelkedett. A hozamszintek történelmi mélyponton vannak. Az árfolyam kockázat is csökken ezen keresztül. Az ÁKK az idén 800 milliárd forintnyi deviza lejáratot forintban újít meg, így az év végére 40 százalékra csökken az adósságon belül a deviza aránya. A CDS felár 137 bázispont, ami az elmúlt hónapokhoz képest is jelentős csökkenés.
Minden abba az irányba mutat, hogy megérett a helyzet Magyarország felminősítésére. A hitelminősítőknek sokkal alaposabban kell értékelniük a magyar helyzetet. A fizetési mérleg masszív többletet mutat, a költségvetési hiány csökken, az infláció és a gazdasági növekedés kedvező, a foglalkoztatottság bővül. Így szükségszerű lenne az ország hitelbesorolásának javítása.
A gazdasági növekedés úgy következett be, hogy a vállalati hitelállomány visszaesett. Ezen célszerű lenne változtatni. A banki bizalom szükséges ahhoz, hogy a hitelezésben áttörés következzen be. Ezért történt meg az EBRD-vel kötött megállapodás. Magyarország vállalta a bankadó csökkentését, így a kormány arra számít, hogy a közeljövőben további bankok jelentik be, hogy hitelprogramokat indítanak. A kormány nem kíván tulajdonos lenni kereskedelmi bankokban. A devizahitelek kivezetésével a banki portfóliók tisztulnak, így ez is hozzájárulhat a hitelezési tevékenység élénküléséhez.