Mit gondolnak a magyar bankárok a növekedési esélyeinkről?

Dózsa György
2015-03-20 11:53
frissítve: 2015-03-20 14:20
Tudósítónk jelentése a HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozójáról.
Wolf László, OTP Bank, Kereskedelmi Banki Divízió, vezérigazgató helyettes:

Beruházási hitelek formájában a bankszektor 350-380 milliárd forintot helyezett ki. Tavaly nagyon sok volt az állami beruházáshoz kapcsolódó hitel, a magánszektor hitelfelvétele nem elég nagy. Az idei tendenciák szintén jónak tűnnek. A privát szektorban kevés a jó projekt, nem egyenletesen oszlik el a növekedés, nagy a részaránya az autóipari beszállítóknak például, más ágazatokban viszont enyhe. Sokkal jobb lenne, ha egyenletesebb lenne a növekedés szerkezete.

Bertalan Sándor, MFB Üzleti Divíziójának vezérigazgató helyettese:

Prosperáló és fontos ágazat az agrárium. Vannak olyan piaci kockázati rések, amelyekben az MFB-nek fontos szerepe lehet, főleg az EU támogatások és saját termékek kombinálásával. A másik lényeges terület az energiahatékonysági beruházások, ideértve a klasszikus lakossági, de az intézményrendszeri fejlesztéseket is.

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója:

A növekedési hitelprogram eredménye volt, hogy egy jelentős vállalkozói kört visszahozott a hitelpiacra. Könnyebb helyzetben van az Eximbank, mint az MFB, szűkebb az ügyfélkör, főleg az exportáló vállalatok. Szükség van kiemelt iparágakra, ahogy például Lengyelország stratégiai terméknek minősítette a burgonyát, az almát és a gombát. A lengyeleknél 40-50 ezer ember él a gombából, Európa egyik legnagyobb termelője. Magyarországon az autóipar ilyen kiemelt iparág például. Az elmúlt két évben a bank portfóliójában lévő cégekből az látszik, hogy megnövekedett a mérnöki tudáson alapuló magyar export. Energetika, víz-, szennyvízkezelés például. A másik feljövőben lévő ágazat az elektronikai, informatikai szektor.

Dányi Gábor, Európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár:

Tavaly 1700 milliárd forint EU pénzt használtunk fel, az idén 2 ezer milliárd körüli összeg jön be a magyar gazdaságba vissza nem térítendő támogatásként. Ennek nagyjából 60 százaléka állami vagy önkormányzati beruházás. A következő uniós pénzügyi ciklusban a vállalkozói támogatások 60 százalékra emelkednek. Egy egységnyi támogatáshoz három egységnyi önerőt kell majd hozzátenni a mostani 1 - 2 arány helyett. Ez teret nyit a banki hitelezésnek, a vállalkozásoknak megnő a hiteligénye. Összesen 700 milliárd forintot visszatérítendő támogatásként kell majd felhasználni.