Inflációs cél 3 százalék. Ettől most messze vagyunk, de alulról. Defláció ugyanakkor nincs Magyarországon, az üzemanyag árak és a szabályozott árak, vagyis a rezsicsökkentés húzza le az inflációt. A keresleti tényezők pozitív tartományban vannak - szemben például az eurózónával -, így közép távon közelíthetünk a 3 százalékos célhoz.
Az ügyvezető igazgató elmondta: Magyarországon az alacsony infláció nem párosul alacsony növekedéssel. A nominális GDP ugyanis 7 százalékkal nőtt tavaly, így mérsékelt a kockázata a deflációnak. A nominális GDP növekedése a következő két évben is viszonylag magas marad. Az inflációs cél eléréséhez így az alapkamat további csökkentése lehet szükséges. Jövő hét kedden „felfogásom szerint a Monetáris Tanács eléggé valószínű, hogy kamatot csökkent".
A növekedési hitel program (NHP) megállította a vállalati hitelezés visszaesését. Nem állja meg a helyét az az állítás, amely szerint a program kiszorította volna a piacról a kereskedelmi hiteleket. A vállalati hitelezés egyensúlyi szintje hosszú távon évi 5-6 százalékos növekedés lenne. Az NHP plusz az évi 3-4 százalékos tempóhoz segíti hozzá a gazdaságot. A két program 0,5-0,7 százalékkal növeli az idei GDP-t.
A devizahitelek kivezetése után véget érhet a háztartások mérlegkiigazítása, vagyis ledolgozzák adósságuk túlnyomó részét. A lakossági hitelállomány visszaesése így befejeződhet. A háztartások törlesztési terhe rég nem látott szintre csökkent, 12 százalékról 6 százalékra csökkent a háztartási szektor havi jövedelem arányos törlesztési terhe. A lakossági fogyasztás így felpöröghet, ami a GDP-t az idén 0,3 százalékkal húzhatja fel.