A Századvég szerint a Magyar Nemzeti Bank az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,5 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát. A globális és hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony inflációs várakozások és Magyarország kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Szintén ezt erősítik az elmúlt hónapok nemzetközi monetáris intézkedései: az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása és a Lengyel Központi Bank kamatvágása - olvasható a kutatóintézet pénteken közzétett, "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványában. Várakozásuk szerint az éves infláció az idén 0,3 százalékos lehet, jövőre viszont felpörög és 2,6 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex.

A kutatóintézet elemzői azzal számolnak, hogy a gazdasági teljesítményt az idén elsősorban a fogyasztás, jövőre pedig újból az export vezérelheti. Várakozásaik szerint a kivitel növekedése továbbra is tartósan felülmúlja az importét, köszönhetően az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezetnek. A behozatalt pedig az idén várhatóan nem érik a tavalyihoz hasonló olyan egyedi sokkok, mint a gáztározók feltöltését szolgáló jelentős földgáz import. A fogyasztás erősödő növekedését 2015-ben a rendelkezésre álló jövedelem jelentős emelkedése biztosítja.

A gazdaságpolitikai intézkedések mellett az alacsony kamat- és inflációs környezet is emeli a fogyasztási hajlandóságot, amit a munkaerő-piaci folyamatok tartós javulása is segít. Emellett az idén a forintosítás és a bankok elszámoltatása is növeli az elkölthető jövedelmet. A munkanélküliségi ráta 2015-ben 7,4 százalékos lehet, az emelkedő aktivitás és foglalkoztatottság mellett pedig 2016-ban már 7 százalék alá süllyedhet.

A beruházások idei, mérsékeltebb ütemű növekedését a versenyszféra mellett az uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások továbbra is segítik. Jövőre ugyanakkor a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások visszaesésére számítanak a Századvég elemzői. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a 2015. évi költségvetést övező pozitív és negatív kockázatok kiegyenlítik egymást, így tartható a kormányzati hiánycél: az államháztartási hiány az idén a GDP 2,4, jövőre 2,1 százalékát teheti ki.