2014 nyarán a kormány támadás-sorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben. Ennek részeként a KEHI különböző dokumentumok átadására szólította fel a szervezetet, melyet a TASZ megtagadott, mivel vitatta az ellenőrzés jogalapját. Ugyanakkor a nyilvánosság tájékoztatása és az átláthatóság érdekében a TASZ az interneten elérhetővé tette a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.

A kormányzati ellenőrzés politikai és jogi fonákságát jól mutatja, hogy maguk az ellenőrzés alatt álló szervezetek sem tudhatták meg, hogy ki és milyen indokokkal adott utasítást a vizsgálat megindítására. A törvény szerint három opció lehetséges: a kormány, a miniszter vagy a miniszterelnök utasíthatja a KEHI elnökét. Ugyan a civilek ellenőrzése ekkor már rég megindult, a TASZ közérdekű adatigénylését döntés megalapozó adatokra hivatkozva utasították el.

Bő félévvel később a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy az alperes KEHI-nek ki kell adnia, hogy (1) a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntése alapján rendelték-e el a vizsgálatot, (2) szóban vagy írásban történt-e az utasítás és (3) amennyiben írásban, akkor az utasítást tartalmazó dokumentumot is.

„Az ügy jogi megítélése kristálytiszta, ennek ellenére számítunk a KEHI időhúzó fellebbezésére. A TASZ készen áll rá, hogy folytassa a jogi harcot a KEHI-ellenőrzés hátterének felderítéséért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért." - mondta Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság programvezetője.