A világgazdaság 2015-ben az előző évinél valamivel gyorsabban bővül. A globális növekedés leglényegesebb hajtóereje az - idén még - alacsony világpiaci energiaár, amiből mindenekelőtt a nettó kőolajimportőr országok (így mi is!) profitálnak. A világgazdasági dinamikát visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok: az orosz-ukrán konfliktus, ezen belül egy esetleges ukrán államcsőd, illetve az Oroszországgal szembeni erőteljesebb atlanti fellépés, a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzása Görögországban, az Iszlám Állam további térnyerése a Közel-Keleten. Az Európai Unió gazdasági növekedésének további dinamizálódását részben saját modernizációjának elhúzódása, részben a tagállamok jelentős részében még be nem fejeződött makrogazdasági alkalmazkodás és a szerkezeti reformok lassú végrehajtása gátolja. Németország növekedése (1,5%) 2015-ben nem gyorsul, de így is meghaladja az EU-átlagot. Az EU inflációs rátája a 2014. évi 0,6% után 2015-ben 0,2% körül lesz, de 2014 vége óta defláció tapasztalható. Az euró dollárral szembeni árfolyama 2015-ben folyamatosan gyengül, éves átlagban a 2014. évi 1,33 dollárral szemben 2015-ben 1,1 dollárra prognosztizálható, de az év során paritás-közeli (esetleg alatti?!) árfolyamra is számítani lehet. A Brent típusú kőolaj hordónkénti éves átlagára a 2014. évi 100 dollárról 2015-ben 60 dollárra csökken.
A gazdasági várakozások az EU-ban a 2013. évi jelentős javulás után 2014-ben hullámzóan alakultak: s az első félévben jellemzően kedvezőbbek voltak, mint a másodikban. 2015-ben csak a fogyasztói várakozásokban tapasztalható egyértelmű javulás. Magyarországon márciusban kis lépésekben, de ötödik hónapja romlott a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, szintje azonban továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükrözött.
Idén a megszűnt áremelkedéshez igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése 3,2%-ról 2,3%-ra csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 2,5% körülire emelkedik a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkenő hitelterhek hatására.
A beruházások 2010 és 2012 között több mint 15%-kal csökkentek, majd 2013-ban szerényen, 2014-ben gyorsan, 13%-kal emelkedtek. Idén stagnálás valószínű. Ennek oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU-forrásokból megvalósuló beruházások visszaesése lesz. Az átlagos reál-hitelköltség a Növekedési Hitel Program hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A GKI 200-300 milliárd forint EU-forrás „beragadásával" számol. A beruházási ráta 2013-ban 19,9%, 2014-ben 21,8% volt, idén 21,4% várható.
Az ipari bruttó termelés 2014-ben 7,6%-kal, három éve nem látott mértékben nőtt. Ez a járműipari és ahhoz kapcsolódó korábbi fejlesztések termelésbe lépésének köszönhető. A bányászat és különösen az energiaipar termelése csökkent (ez utóbbi 6,3%-kal). A járműipari kapacitások idén nem nőnek jelentősen tovább, kihasználtságuk azonban tovább javul. 2015-ben 5% körüli ipari növekedés várható. Az építőipar 2014-ben valósággal szárnyalt, hét évnyi visszaesés, majd 2013-ban közel 10%-os bővülés után 14%-kal nőtt az ágazat termelése. Ez az ütem - elsősorban az EU-támogatások lehívásának tavalyi tetőzése és idei csökkenése miatt - 2015-ben jelentősen lefékeződik: 3% körüli termelés-bővülés valószínűsíthető. A mezőgazdaság 2013 után 2014-ben ismét kitűnő évet zárt. Átlagos időjárási körülmények esetén e teljesítményszint némi csökkenése várható, s a környezeti és szabályozási tényezők is negatívan hatnak. A szolgáltatási GDP 2014-ben 2%-kal, 2015-ben várhatóan 1,4%-kal, vagyis továbbra is az átlagosnál lassabban növekszik. A közösségi szolgáltatások hozzáadott értéke lényegében stagnál, az emelkedés az üzleti szolgáltatások bővülésétől várható. A leggyorsabban a kereskedelmi ágazat bővül (ebben jelentős szerepe van a forgalom „fehéredésének"). A közösségi szolgáltatások modernizációja továbbra sincs napirenden.
2014-ben négy év után először az import dinamikája meghaladta az exportét. Az export is élénkült az európai konjunktúra I. félévi javulása és az autóipari beruházások belépésének hatására, de az import ennél mintegy 1,3 százalékponttal gyorsabban (a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következményeként). Idén a stagnáló európai konjunkturális várakozások következtében a kivitel, a belföldi beruházási kereslet lanyhulása következtében pedig a behozatal is 5,5%-ra lassul. A cserearányok a lezuhant olajár hatására a 2014. évi 1% után idén további 1-1,5%-al javulnak.
A foglalkoztattak száma a 2013. évi 1,7% után 2014-ben jelentősen, 5,3%-kal nőtt. A valós javulás sokkal kevésbé látványos. A növekmény mintegy fele a közmunka bővítésének következménye, de szerepe volt a szűk értelemben vett költségvetési szektornak, az iparnak és a külföldi munkavállalásnak is. 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb 1% körüli növekedés várható, nagyobb részt ismét a közmunka bővítése hatására. A munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2%-ról 2014-ben 7,7%-ra csökkent, s idén további szerény (0,3 százalékpontos) mérséklődés várható, szintén a közmunka kiterjesztése hatására.
A foglalkoztatottak száma 2008 és 2014 között - a válság hatására bekövetkezett több mint százezres csökkenést követően - 250 ezer fővel bővült, amelyből nagyjából 150 ezer fő a közfoglalkoztatott, közel 100 ezer pedig a külföldön munkát vállaló, vagyis a valós hazai foglalkoztatás a GKI becslése szerint csak a válság előtti szintet érte el (miként kb. a GDP is). A költségvetési szféra (a közmunkásokkal együtt) 2008 és 2014 között 18,3%-kal növelte alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé 4,4%-kal csökkent. Ez nagyon kedvezőtlen szerkezeti változás. A 2015 januárjával végződő negyedévben - a választási időszak befejeződésétől nyilván nem függetlenül - a téli időszaknak megfelelően nőtt a munkanélküliség, vagyis megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése (s ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás növekedéséé is).
A magyar gazdaságban 2014-ben folytatódott a pénzügyi GDP egy évtizede tartó szűkülése, s ebben idén sem várható változás. A hitelállomány is tovább csökkent, de a vállalati hiteleké már enyhén bővült (változatlan árfolyamon számolva lényegében stagnált). Idén még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. A bankrendszer tavaly elszenvedett rekordvesztesége a kormányzati lépések (elszámolás) következménye, de a szektor jövedelmezősége idén tovább romlik. A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik 2016-ra bővíteni a gazdasági növekedés forrásait, 2015-ben azonban a hitelezésben csak stagnálás, a vállalatoknál enyhe emelkedés valószínűsíthető. A lakosság szempontjából egyes brókercégek és kisebb bankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a stabil banki eszközöket is. Az érintettek kompenzációjára nem áll rendelkezésre elegendő forrás.
2014-ben a tervezettnél (2,9%) és az előző évinél (2,4%) is kisebb, 2,2% lett az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva. Az államadósság/GDP arány is csökkent, 77,3%-ról 76,9%-ra (bár itt még az adatok pontosítása várható). A strukturális egyenleg azonban romlott. A 2015-re előirányzott 2,5%-os deficit elérését a költségvetési törvény nem biztosítja, ráadásul az EU aligha fogadja el a deficit emelkedését. A GKI megítélése szerint évközi intézkedésekkel 2015-ben is elérhető a 2,2% körüli hiány, ami az államadósság némi további csökkenését is lehetővé teszi (feltéve, hogy az állam nem költ nagy összegeket cégvásárlásokra vagy kompenzációkra). Ugyanakkor a nagy ellátó rendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja - különösen a 2016-tól kilátásba helyezett adócsökkentésekkel együtt - nem látható; a szegénység és a társadalmi jövedelemkülönbségek növekvőek!
Magyarországon 2014-ben az árszínvonal 0,2%-kal csökkent. Ez részben a világszerte alacsony árdinamikából adódik, de komoly szerepe volt a hazai ún. rezsicsökkentésnek is. Ennek nagy része az energia lezuhant világpiaci ára révén egyelőre (átmenetileg?) fenntarthatóvá vált. Idén változatlan maradhat az árszínvonal. A GKI azzal számol, hogy a FED az év közepétől elkezdi a kamatemelést, de kis lépésekben és szünetekkel. Ennek ellenére Magyarországon a jelenlegihez képest csökkenő alapkamatra és éves átlagban 315 forint/euró árfolyamra lehet számítani (leginkább azért, mert az MNB mérlegtöbblete így érhető el).
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre egyre nagyobb többletet mutatott, s 2014-ben a GKI becslése szerint elérte a 8 milliárd eurót. Ez 2015-ben 7,2 milliárd euróra csökken, az áruk és szolgáltatások növekvő aktívuma ugyanis nem tudja ellentételezni a fejlesztési célú nettó EU-transzferek 1-2 milliárd euróval való csökkenését. A jogbizonytalanságot okozó, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a külföldi tőke és a képzett munkaerő kiáramlóban van Magyarországról.
A hitelminősítők többek között az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályáját, a befektetési környezet javítását és a bankrendszer stabilitását biztosító gazdaságpolitikát várnak a kormánytól. Ha a kedvező külső és belső egyensúly a 2015 júniusában elfogadni tervezett jövő évi költségvetéssel összefüggésben valóban a bankadó csökkentésének törvénybe iktatásával párosul, az év második felében sor kerülhet a felminősítésre: a kilátások javítása vagy a befektetésre javasolt kategóriába való besorolás formájában. Ugyanakkor különböző fejlemények - így például további államosítások, a Paks2 körül kialakult bizonytalan helyzet, a magyar tőkepiac brókercsődök következtében romló megítélése, mindezek esetleges hatása a finanszírozásra - kedvezőtlenül befolyásolhatják ezt a lehetőséget.