A Gazdasági Versenyhivatal 2006-ig visszamenőleg vizsgálta a francia lánc magyar leányánál az ügyet, majd lesújtott a kereskedelemben eddig példátlan büntetéssel. Az indoklás szerint a cég a non-food portékák beszállítóinak zömétől az áru értéke után azóta szed díjat, hogy a jelentkező cég beszállító lehessen, vagy bennmaradhasson a láncban. A szakmában kedvelt technika a polcpénz. Nem fehér holló sem a hazai, sem a külföldi láncoknál. Azt kifogásolta a versenyhatóság, hogy a polcpénzért cserébe a beszállító nem kapott semmit, például teljesítményfokozó „szolgáltatást".

Ha így volt, az szomorú, de nem egyedi eset. 2012-ben például a SPAR Magyarország is fizetett hasonló okok miatt, csak összehasonlíthatatlanul szerényebb összeget. Mintha differenciálódna a megközelítés. Vannak barátibb multik, mint a Tesco, a stratégiai partner, beletörődő milliárdos élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizető. ...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/13 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!