Az új görög kabinet és hitelező partnereinek első egy hónapja meglehetősen viharosra sikeredett. Nem csoda, hiszen a január 25-i választásokat követően olyan politikai erő került kormányra az országban, amely szerint az EU és az IMF illetékesei által előszeretettel görög mentőcsomagként emlegetett program keretében nyújtott 240 milliárd eurós hitel 90 százaléka az európai pénz- s bankrendszer megmentését és nem a helléneket szolgálta.
Odamondogatások, nyilvános összeütközések történtek a kommunikációs mezőben. Görög vétók, feszült viták, ultimátumok a problémamegoldásra szánt intézmény, az Eurogroup egymást követő ülésein. „Görögország Görögországé! Egy lépést sem hátrálunk! Nem tartozunk, nem adjuk el magunkat, nem fizetünk!" - ezekkel a jelszavakkal megjelent a kabinet melletti tüntetéseknek a görögországi politikai életben mind ez idáig ismeretlen intézménye.
BELHARCOK
Az Európai Központi Bank (EKB) csepegtetősre állította a pénzcsapokat. Mario Draghi elnök éppen a görög pénzügyminiszterrel, Janisz Varufakisszal való február 3-i találkozóját követően jelentette be, hogy az EKB február 11-ét követően nem fogadja el az ország bankjainak birtokában lévő államkötvényeket zálogjegyként, s nem járult hozzá a rövid lejáratú kincstárjegy-kibocsátási plafonnak a görög fél által kért felemeléséhez sem...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/13 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!