A kialakult szívelégtelenség kezelése mul-ti-disz-cip-lináris szemléletmódot igényel, mert a betegség súlyosbodásával mind több szervrendszer működése válik elégtelenné, így a páciensek nagy részénél veseérintettség, ún. kardiorenális szindróma lép fel. E tünetcsoport kialakulása és tünettana alapján az összefüggő folyamatok miatt a sikeres ellátáshoz a betegellátó teamben nefrológus részvétele is szükséges. Az utóbbi időben a krónikus veseelégtelenség kezelésében igazolt kedvező kardiális hatások miatt a súlyos szívelégtelenségben szenvedők terápiájában is egyre jobban teret nyert a peritoneális dialízis.
 |
Magyarországon elsőként közel egy éve a Fresenius Medical Care (FMC) a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DE KK) Extracorporalis Szervpótló Centrumában a központ kardiológiai klinikájával együttműködve kezdte el alkalmazni a PD kezelést súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél. Ezzel párhuzamosan szintén elsőként az FMC Semmelweis Egyetem Dialízis Központjában is alkalmazták a minimálinvazív perkután PD-katéter-behelyezést, amely technika segítségével a kezelés a katéter beültetését követően akár azonnal megkezdhető, szemben a hagyományos sebészi beültetési technikákkal.
Hazai tapasztalatok szerint - számos, a nemzetközi irodalomban közölt eredményhez hasonlóan - a PD kezelés indítását követően a betegek erőnléte, életminősége, kardiális funkciói jelentősen javultak, a szívelégtelenség tünetei nem jelentkeztek újra, nem került sor újabb kórházi felvételekre. A PD-vel a súlyos szívelégtelenségben szenvedők állapotában látványos javulást értek el.
Fontos mérföldkő volt, hogy 2015 januárjában Magyarországon először a Fresenius Medical Care DE KK Extracorporalis Szervpótló Centrumának peritoneális dialízissel kezelt végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő betege sikeres szívátültetésen esett át a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, ami bizonyítja a kezelés egyértelmű hatásosságát és biztonságosságát. A korábbi feltételezésekkel szemben a PD kezelés és az ehhez szükséges hasüregi katéter nem jelent nagyobb fertőzési kockázatot, mint egyéb intravasalis (ereken belüli) eszközök, sőt a nemzetközi közlések is szignifikánsan alacsonyabb infekciós rátáról számoltak be.
A szakemberek bíznak benne, hogy a jövőben - köszönhetően a peritoneális dialízisnek, valamint az egyéb ultrafiltrációs kezelési technikáknak - egyre több végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő életminősége javulhat, illetve a beteg eljuthat a sikeres szívtranszplantációig.
A vese feladata és a dialízisek
■ A vese biztosítja a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyát, valamint azoknak a méreganyagoknak a kiválasztását, amelyektől a szervezetünk légzéssel nem tud megszabadulni. A vesének a fehérjék és nukleinsavak bomlástermékei, valamint egyes vegyszerek és gyógyszerek kiválasztásában is szerepe van. Ám ha megbetegszik, úgy szükség lehet a pótló kezelésekre. Ezek egyike a hasi vagy peritoneális dialízis, amely egy testen belül zajló vértisztítási eljárás, amire a veseelégtelenségben szenvedőknek van szükségük. A beteg vére a belső hasfalat és a belső szerveket borító hashártyán keresztül tisztul meg. A hashártyának hasonló tulajdonságai vannak, mint a hemodialízis során használt mesterséges filternek, a pórusai bizonyos részecskéket átengednek, míg másokat visszatartanak. A másik vesepótlás a hemodialízis, amely a testen kívül zajló eljárás. Ennek során a beteg vére a dialíziskészülék segítségével egy csőrendszer útján átáramlik egy szűrőn, tisztítás céljából. A megtisztított vér visszatér a testen belüli normális keringésbe. Egy átlagos dializátorban körülbelül tízezer mikroszkopikus dializáló rostszál található. Ezen üreges, féligáteresztő falú szálak belsejében áramlik a vér, míg a szálak között ellentétes irányban a dializálófolyadék halad.●