Jakab István a jubileum kapcsán elmondta: Magyarország - Japánnal egyetemben - az első helyen áll a sertéshús behozatalát illetően. Reményét fejezte ki, hogy a magyar gazdaságot sújtó orosz embargó a vége felé közeledik, és hamarosan új lehetőségek nyílnak meg.

A Magosz elnöke nem titkolta véleményét, hogy miközben komoly fejlesztések valósultak meg a sertéságazatban, a szervezettség és a termékpályán való összefogás terén lemaradást lát. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a sertéságazat esélyeit ecsetelve arra emlékeztetett, hogy a világban előállított összes hús 38 százaléka sertéshús, az Európai Unióban pedig 10 százalékkal több sertéshúst állítanak elő, mint amennyit elfogyasztanak.

A fejlett országokban az éves fogyasztás fejenként 65 kilogramm, míg a fejlődő országokban csupán 27 kilogramm. A helyettes államtitkár szerint a fogyasztás növekedése éppen a fejlődő országokban várható. Magyarországon az állattenyésztés megsínylette mind a rendszerváltást, mind az európai uniós csatlakozást és az ágazat 2013-ban állt növekedési pályára a korábbi hanyatlás után.

Az élő- és félsertés áfájának 2014. január 1-jén bevezetett 5 százalékra csökkentése jó kormányzati lépésnek bizonyult - hangsúlyozta a szakember, aki szerint 8,7 százalékkal nőtt a vágások száma, de emelkedett a sertéstartók száma is. Ugyanakkor az import 8,4 százalékkal csökkent.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK - elnöke felszólalásában üdvözölte a nemzeti fejlesztési források bevonását, amelynek eredményeként idén anyakocánként 38 ezer forint támogatáshoz jutnak az állattartók. A NAK elnöke kívánatosnak tartaná az alapvető élelmiszerek áfájának 18 vagy 22 százalékosra csökkentését, ám a 180-240 milliárd forint bevételcsökkenést a költségvetés jelenleg nem bírja el.